szerző:
Vétek György
Tetszett a cikk?

Sokan esküsznek rá, hogy kánikulában nincs jobb mint egy pofa hideg sör. Fatális tévedés. Nagy melegben a sör túlságosan „tömény”. Akkor már inkább egy laza fröccs. De az igazi a gyümölcssör!

© Lindemans
Ugyanakkor szögezzük le azonnal : gyümölcssörök márpedig nem léteznek. Gyümölcsből sok mindent készítenek – szörpöt, pálinkát, lekvárt, kompótot, „bort” stb. – de sört, azt nem. A sör mindig is gabonából készül, legalábbis az utóbbi 5-6 ezer esztendőben.
Van viszont gyümölcsös sör, ami alapvetően kétféle módon adódik. Az egyik eljárás szerint a gyümölcsöt együtt érlelik a sörrel. A másik metódus ,ha a már kész sört javítják fel gyümölcslével, sűrítménnyel stb.
Nyílván nem kell sokat logikázni azon, hogy az utóbbi módszert a németek alkalmazzák. Ők kifejezetten kényesek arra, hogy a sörfőzéshez csak a fél évezreddel ezelőtt érvénybe lépett, és csak pár éve hatályon kívül helyezett, úgynevezett Tisztasági törvény által engedélyezett alapanyagokat, vagyis malátát, vizet és komlót használjanak. És természetesen élesztőt, amiről azonban a világ első élelmiszertörvénye nem tesz említést. Viszont gátlástalanul öntenek a (formálisan még ma is betartott tisztasági törvény előírásai szerint készült) sörbe mindenféle folyadékot, a pálinkától kezdve a gyümölcslevekig.

 Itt van mindjárt például a radler, amely elnevezés alatt immár több mint nyolc éve a sör és limonádé keverékét értjük. Ha a limonádét búzasörbe öntjük, akkor viszont már russian-nek nevezzük.
© sxc.hu
Felsőerjesztéses technológiájuk miatt a búzasörök eleve lágyabbak, gyümölcsösebb ízűek, mint az alsóerjesztéssel, árpamalátából főzött lágersörök. Így alapból alkalmasabbak a gyümölcsökkel való keverésre. Berlinben nagy kultusza van a helyi búzasör-specialitásnak, a Berliner Weisse-nek. A tejsavbaktériumokkal erjesztett, enyhén savanykás, viszonylag alacsony alkoholtartalmú (2,8-3,2%) búzasörbe előszeretettel öntenek málna-, citrom-, áfonya- vagy épp szagosmüge szirupot. Ennek függvényében a Berliner Weisse színe is pirosra, sárgára, kékre vagy zöldre változik. (Ezért ne csodálkozzunk, ha Berlinben Berliner Weisse-t rendelünk, akkor a pincér megkérdezi: pirosat vagy zöldet?)

A belgák már a sörfőzdében beleteszik a gyümölcsöt a sörbe, s egy-két hónapig együtt érlelik. A belga lambic, ami az ottani gyümölcsös sörök alapja, 20-30 százalékban szintén búzamalátából készül felsőerjesztéses technológiával. A lambicba a hagyományos eljárás szerint friss megyet vagy málnát raknak, az előbbinek a neve kriek, míg az utóbbi a framboise. Manapság azonban egyes gyártók már „csalnak” egy picit. S a friss gyümölcs helyett gyümölcsszirupot adnak az érlelődő sörléhez. A tradicionális meggy és málna mellett megjelentek az almás, a banános és az őszibarackos sörök is. Sok sörbarát azonban ez utóbbiakkal már nemigen tud (akar) megbarátkozni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kovács Gábor Gasztro

A legegészségesebb sör

1516-ban IV. Vilmos bajor herceg elérkezettnek látta az időt, hogy a „sörkotyvasztásnak” országszerte véget vessen. A Sörtisztasági Törvény értelmében ettől kezdve a sör főzéséhez malátán, komlón és vízen kívül más anyag nem volt használható.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Józsi bácsi, a spanyolok kedvenc aperitifje

Tío Pepe, azaz magyarul Józsi bácsi fogalom a spanyol borívók körében. Ez egy nagyon száraz, könnyű és nemes fehérbor, amit jól behűtve aperitifként szoktak fogyasztani. Kedveltségét egy véletlennek köszönheti. A 19. század közepén egy borkereskedő, Manuel González nagy sikerrel exportálta Angliába sűrű, sötét, édes, enyhén dióízű borát.

Gasztro

Sörözés Horvátországban: mit igyunk?

A Horvátországba utazó magyar turistáknak biztos nem kell betárazniuk egy láda sört a kocsiba. Mindenhol az itthon megszokott minőséget kapják, a hazaihoz hasonló áron. A tengerparti nyaralás pedig kivált alkalmas a helybeli sörök beható tanulmányozására. Eláruljuk: szerintünk a Staro Cesko a király.

Szikora Katalin Gasztro

Melyik ásványvizet vegyük le a polcról?

Hiába hangzik el minden nyáron a jó tanács: melegben a meleg ital hűsít igazán. A konok magyar csak nyakalja a hideg ásványvizet. Évről évre többet. De még mindig nem annyit, mint az egészségtudatosabb uniós polgárok, akik fejenként 100-160 litert isznak meg egy esztendő alatt.

Vétek György Gasztro

A borok világa – a világ borai Londonban

Pohárral a kezünkben két óra alatt végigsétálhatunk a világ nagy szőlő- és bortermelő vidékein. Bolyonghatunk azonban bármeddig, Magyarországra nem lelünk a Vinopolisban.

Kovács Gábor Gasztro

Eltérített márkák a sörpiacon

A marketingszótárban a márkaeltérítés azt jelenti, hogy a különféle termékekkel azonosuló fogyasztók átveszik a hatalmat fölötte, és maguk határozzák meg a termék további arculatát, néha negatív irányban változtatva rajta. A hazai sörpiacon ennek ellenkezője zajlik: néha maguk a gyártók "rontanak le" egy jónevű márkát.

Lőrincz Zsolt Gasztro

Mediterráneum az Alpokban

Dél-Tirol, Itália északi szeglete kevéssé ismert a magyar turisták körében. Az I. világháború végéig, 1919-ig Tirolhoz, azaz Ausztriához tartozott, azóta Olaszország része. Így nem csoda, ha a vidék ma legalább annyira osztrák, mint amennyire olasz.