A borkultúra ma reneszánszát éli Magyarországon. Egyre többen fedezik fel újra a borok értékeit. Időről időre nő a kereslet a jobb minőségű, drágább fajták iránt, amelyeknek már széles választékát kínálják az üzletek. A fogyasztási szokásokról, a trendek alakulásáról Bartucz Gábor, a Bolygó Hollandi Borértői Tanfolyam szervezője adott számunkra összefoglalót.

Az évszak nagyban befolyásolja fogyasztói szokásainkat, hiszen a nagy melegben inkább a gyümölcsös, reduktív borokat kívánjuk – szögezte le. A hidegebb, őszi napok beálltával pedig a testesebb, vörös vagy édes borok a kedveltebbek. Emellett a kor és a társadalmi státusz is meghatározó az egyes borok választásánál. A fiatalok a gyümölcsös, reduktív borokat részesítik előnyben. A nők többsége a fehér, aromásabb borokat kedveli, mint például az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres vagy a Muscat Lunel és Ottonel. Az üzletasszonyok és a menedzserek egyre gyakrabban keresik a könnyen „értelmezhető” Merlot borokat és a nagy kóstolási jártasságot igénylő Pinot Noirokat.

A férfiak körében a testesebb vörösborok hódítanak, melyeket klasszikusan Egerben, Szekszárdon, Sopronban, Villányban és a Balaton környékén találunk  – folytatja a felsorolást. – Ha nem kifejezetten egyfajta bort keresünk, akkor érdemes olyan környékre látogatnunk, ahol széles választékot találunk. Ilyen területnek számít Eger, a Mátra, a Badacsony vagy a Balaton környéke. Persze mostanság már a legtöbb borvidéken megtalálható a legtöbb fajta bor. Az adott tájegység konyhája is irányadó lehet egy-egy kirándulás tervezésénél, hiszen a konyhaművészet kéz a kézben jár a pince- és borművészettel.

A szüreti fesztiválok, borkiállítások és vásárok remek alkalmak egy könnyed hétvégi kiruccanáshoz. Csak néhány ötlet: Magyarország legdélibb borvidékét szubmediterrán paradicsomnak is szokták nevezni, az innen származó testes vörösborokat szinte mindenki kóstolta már legalább egyszer. A Villány és Siklós környéki, lépcsőzetesen töredezett lankás domboldalakat 2100 hektár szőlőültetvény borítja. A legtöbb napos órával büszkélkedő terület a hosszabb tenyészidejű fajtáknak kedvez. A régióban már a kelták is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, illetve a római borászok létéről is vannak bizonyítékok. A borvidék sok elismeréssel büszkélkedhet. 1987-ben nemzetközi zsűri adományozta Villánynak a Szőlő és a Bor Városa címet. 1988-ban pedig megalakult a Villányi Borőrök Borrendje.

© sxc.hu

Nemcsak a most oly divatosnak számító Bock, Gere és a Polgár pincékben találunk  rejtett kincseket. A villányi pincesoron végighaladva kísérletezzünk bátran, mert csalódás nem érhet bennünket – javasolja Bartucz Gábor.

A fővárostól mindössze néhány kilométerre lévő Etyek-Budai borvidék is izgalmas borkalandokat tartogat. Magyarország egyik legújabb borvidéke csupán 1990-től számít önállónak, pedig hosszú évtizedek óta itt termelik a legkiválóbb magyar pezsgő-alapborokat. Amúgy a terület fő fajtái a chardonnay, az olaszrizling és a királyleányka.

A fővárosiaknak szűkebb pátriájuk elhagyása nélkül is ínyenc borászati élményben lehet részük. Elég, ha meglátogatják az 1902-ben nyílt Budafoki Magyar Királyi Bormúzeumot vagy a Budai Várban lévő Magyar Borok Házát: mindkét helyen rendszeresek a borkóstolók.

Borturizmus számokban

A Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a bor- és gasztronómiai programok népszerűsége  jelentősen nőtt az elmúlt esztendőben. Míg 2005-ben a megkérdezetteknek csak 29,3 százaléka, 2006-ban már 42,7 százaléka látogatott ilyen jellegű rendezvényeket. A legnépszerűbbnek a borkóstolások bizonyultak. Nemcsak a legtöbben – a megkérdezettek negyede –, de a leggyakrabban is ezeken vettek részt. Borúton közel 50 százalékakal többen jártak 2006-ban, mint az előző évben.