szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szivarpálinka-bemutatóval ünnepelte 5. születésnapját az Agárdi Pálinkafőzde. Korlátozott mennyiségben az évfordulóra készült új italuk, az Agárdi Szivar aszútörköly-pálinka. Az 1 400 palackból kevesebb mint 1 000 kerül kereskedelmi forgalomba.

© www.c6.hu
Szivarpálinkájukat nemes alapanyagból, a kitűnő érlelési tulajdonságokkal bíró, egyedi aromákat magába záró tokaji aszútörkölyből készítették. A pálinkát egy éven át olyan zempléni tölgyhordóban érlelik, amelyben előtte tokaji aszút tartottak.

A pálinka színe az aszúhordós érleléstől aranybarna, illata erős, olajos, érezni benne a mazsolás szemeket, és a jellegzetes tokaji diós illatot, a tölgyfát, és egy kicsit az összezúzott szőlőmag fanyar olajait. Utóíze diós.
 
A különleges pálinkához különleges szivar dukál. Az agárdi csapat szakértő segítségével választotta ki a megfelelő szivart a pálinkához. Több kóstoló és hosszas kísérletezés után a dominikai Tabacalera de Garcia gyár VegaFina szivarját választották, amely lágyabb ízű dohányból készül, borítóleveleit equadori ültetvényeken termelik.

Az alapítás évében az agárdiak első kollekciója barackból, birsből, cigánymeggyből, kökényből és szilvából állt. A főzdének mostanra több mint húszféle nedűből áll az italpalettája. Olyan különlegességekkel többek között, mint a Pannonhalmi Apátság több évszázados receptjei alapján készülő Bencés likőrök, vagy az egzotikus gyümölcs alapú Trópusi párlatok.

A főzde indulásának évében, 2002 nyarán egyúttal új fejezet nyílt a magyar pálinka történetében: megszületett a pálinkarendelet, amely szabályozza a pálinka-előállítás feltételeit. A rendelet értelmében pálinkának csak a Magyarországon termett, feldolgozott és párolt gyümölcsből, hazánkban palackozott italt lehet nevezni, amely a gyümölcsön és a tiszta vízen kívül egyéb anyagot nem tartalmaz. Magyarország kiharcolta, hogy az Európai Unión belül a pálinka nevet kizárólag a fenti feltételekkel készülő párlatok kaphassák meg. (Egyetlen engedményként Ausztria négy tartományában használható a pálinka elnevezés, de kizárólag a helyi barackpálinkára.) Ez 2004-ben, az EU-csatlakozás évében végre a nagyközönség figyelmét is a magyar pálinkára irányította.


Szövetség a minőségi pálinkáért

Az elmúlt időszak hamisítási botrányai is igazolják, hogy a pálinka hírnevére és tisztaságára vigyázni kell. Az Agárdi Pálinkafőzde kezdeményezésére a szakma legjobbjai ezért 2003-ban létrehozták a Pálinka Céhet, hogy védjék a magyar pálinkát. A céhnek jelenleg 15 tagja van. A pálinkaágazat feltámadását sokan próbálják kihasználni arra, hogy olyan italokkal férkőzzenek be a piacra, amelyek a rendelet értelmében nem számítanak pálinkának. Sokan akarják például, hogy ne csak a Magyarországon termett-cefrézett gyümölcsből lehessen pálinkát főzni. Ehhez enyhíteni kellene a pálinkarendeleten. Az Agárdi Pálinkafőzde céhbeli társaival együtt éppen ellenkezőleg, a további szigorításért küzd: legyen egyértelmű, hogy mi nem számít pálinkának, tehát mi az, amit tilos csinálni.
 

Agárdi Pálinkafőzde Kft. (www.agardi.hu)

Az Agárdi Pálinkafőzde 2002-ben, teljes egészében zöldmezős beruházásként jött létre. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszottak a főzdét körülölelő gyümölcsösök, melyek szinte korlátlan forrást biztosítanak a pálinka előállításához. Az agárdi gyümölcspálinkák a kizárólag a magyar gyümölcsre jellemző egyedi ízvilág jegyeit hordozzák. A főzde megnyitása óta a kézzel palackozott, sorszámozott pálinkák nagy népszerűségre tettek szert: „Az év pálinkája” címet, továbbá több arany- és ezüstérmet vitt már el az Agárdi Pálinkafőzde, a szakma legnagyobb közép-európai versenyén, a Destillatán. Az Agárdi Pálinkafőzde a díjak mellett 2006-ban, harmadik alkalommal is elnyerte a Nemzetgyőztes címet.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!