Idős, jóval hetven feletti úr kacsint ránk, miközben szenvedélyesen kínálja a babpürés, pirított szalonnás falatkákat és a Vylyan-vörösborokat. Látszik, régi motoros a szakmában, nem ma kezdte a sajtótájékoztatós potyázást. A helyszín az Arany János utcai Pomo D’oro étterem, a celeb Gianni birtoka. Már a bejáratnál nagy, Vylyanas poszterek fogadnak, nem is értjük, miért a saját konyhájáról beszél a magyarul kiválóan megszólaló talján étteremtulajdonos. Lesz kerthelyiség nemsokára, jövőre kiülős terasz, majd jön a spirituális twist: a lényeg az, hogy higgyünk Istenben, Gianni is ezt teszi, s ez vezérli a mindennapjaiban. Ja, és az égiekkel a leggyorsabban néhány korty bor lehúzásával lehet kapcsolatba kerülni.

Hogy minden nap spirituálisan vezérelt-e, nem tudjuk, de a mai okvetlenül. A bemutatott új bor, a 2006-os Duennium ugyanis nem véletlenül viseli magán a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) jelét: ez az örökkévalóságot hivatott szimbolizálni. Ha örökké nem is, de nyilván jó sokáig érdemes megtartani a bort. A Duennium sorozat ugyanis kizárólag nagy évjáratokban készül, a legszebb hordós tételek szigorú válogatásával. Korábban két fajtából, Cabernet Sauvignonból és Cabernet Franc-ból állították össze, ám e mostani tételbe 40 százalék Merlot is került. Ez persze azt is jelentheti, hogy Debreczeni Mónika, a Vylyan birtokigazgatója poloskaaromát érez majd benne – erről most nem tudtuk megkérdezni, de amint a néhány napon belül megjelenő Bor Plusz kiadványunkból kiderül, nála a poloskaillat sokszor merlot-t jelent.

Hogy ne szakadjon meg a spirituális szál, arról a Vylyan főborásza, Ipacs Szabó István gondoskodik: az evangéliumot emlegeti, amikor a szőlőtő termését az emberi munka gyümölcseként aposztrofálja. Még mindig a főborász mondandójának értelmét keressük, amikor azon vesszük észre magunkat, hogy ösztönösen megfogadtuk az idős gourmet tanácsát, és falatozásba kezdtünk. Gianni konyháját dicséri a parmezán sajtos falatka, ami legnagyobb csodálkozásunkra elképesztően jól illik a Duenniumhoz. Meg a 2007-es Ördöghöz is, s csak a szintén 2006-os Cabernet Franc-nál, a Mandolásnál érezzük azt, hogy ideje váltani: jöhet a bruschettán tálalt babpürés, pirított szalonnás katona. Tapasztaljunk magunkon, hogy egyre folyékonyabban megy a kommunikáció a mennyeiekkel, s ekkor váratlanul belebotlunk a 2006-os Merlot-ba, a Pillangóba. Na, ez tényleg forró drót Istenhez. Már-már meg is feledkezünk a nap igazi céljáról, ám ekkor sikerül félrevonnunk Iványi Emesét, akit alaposan kifaggattunk.

A Vylyan marketingese még azt elmondta, hogyan kerültek a celebek a képbe. Jó, ők afféle komoly, már-már intellektuális celebek, de azért mégis csak ismert arcok, márpedig egy jótékony célú árveréshez az kell, nincs mese. Tulajdonképpen méltánylandó a koncepció és a megvalósítás. A Vylyan – mint mondta Iványi – igazi „tüke”, a tekintetben, hogy pécsi és Pécs-környéki lokálpatriotizmus fűti a keblüket. Ismerték a Gondolkodj Egészségesen! Programot, amely a fiatalokat neveli egészségesebb életmódra, meg a pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálatot – ez ingyenes telefonos lelki segélyszolgálatot nyújt teljesen önkéntes pszichológusokkal. Előbbi „arcának” Benedek Tibort, utóbbinak a maga is értő borissza Csernus Imrét kérték fel. Lovasi András a pécsi Könnyűzenei Kerekasztal célkitűzéseiből kinőtt ZION Zenész Ifjúsági Otthonhoz adta a nevét. Egészen konkrétan úgy, hogy aláírt egy háromliter Duennium cuvée-t tartalmazó palackot. A három palackra szeptember végéig lehet licitálni. A marketinges egyébként nemcsak azon örvendezett, hogy szerinte pár százezer forint be fog jönni a jótékony célokra, ami a kis civil szervezeteknek nagyon jól jön, őt elsősorban az dobta fel, hogy a sok boros tudósítás közben talán életükben először némi médiafelülethez jutnak az autentikus munkát végző civilek. Lám, a mi példánk is igazolja, hogy számítása bejött.

Persze azért a pénzt sem illik lebecsülni. Elsősorban Gianninak köszönhetően már az első fél órában háromszor 350 ezer forint összegyűlt a nemes célokra.

Itt tulajdonképpen be is kellene fejeznünk a cikket, de mivel rosszmájú zsurnaliszták vagyunk, elmeséljük a nap legjobb adomáját is – figyelem, ez sem úszható meg spirituális felhangok nélkül. Ez pediglen a Duennium elnevezésének sztorija, amit Debreczeni Mónika mesélt el, kicsit pironkodva amiatt, hogy rossz fényt vet ezzel Isten egy emberére. Történt, hogy az 1990-es évek végén méltó nevet kerestek a Vylyannél az új, csodaszép cuvée-nek. Mit volt mit tenni, rögvest feltárcsázták Benyik György teológiaprofesszort, szegedi paptanárt. A terv az volt, hogy az új évezredről nevezik el a cuvée-t, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a pápa által is használatos latin elnevezés legyen a boron. Nos, a derék professzor nyilván keveset fogyasztott a borból, mert hirtelenjében azt vágta rá, hogy Duennium, ami ugyebár minden, csak nem két évezred latinul. Persze, több se kellett a Vylyannek, gyorsan levédették a Duenniumot, mire Benyik tanár úr remegve telefonált rájuk néhány nappal később: a helyes elnevezés bis duo millecentenarium volna. Ez utóbbi azonban nem mutatott volna elégé jól a címkén, így maradt a Duennium.