Vízízű, íztelen eperrel vannak tele a piacok, pedig szinte minden árusnál hirdeti a tábla, hogy édes magyar eper kapható. Ha a vevő megkóstolná, az árus gyakran azzal hárítja el, hogy a kedves vevő csak jól akar lakni a piros gyümölcsből. Így a legtöbben kóstolás nélkül, vakon veszik meg és a legtöbb esetben csalódás a vége: az eper savanykás és nincs zamata - hangzott el a Kossuth Rádióban.

A Hajnal-tájnak nyilatkozó egyik termelő széttárta a karját, és azt mondta, igaza van a panaszkodó vevőknek, de a gazdák ne tudnak mit csinálni. A kínálatban fólia alatt és szabad földön nőtt eper is van, a termelő szerint előbbi a hideg ellen védi a növényt, idén pedig későn jött a meleg – úgy véli, erre vezethető vissza, hogy az idei eper nem elég édes.

Bálint Péter, zsombói kertészmérnök, aki maga is epertermelő a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a gyenge minőségnek két oka van. Hideg volt a tavasz, ezért a növények nem kielégítően fejlődtek, majd a 4-5 fokos időjárás után hirtelen 25-30 fokos meleg következett, ami viszont túl gyors vegetációt eredményezett.  A fejlődési fázisok, mint a virágzás, bogyónövekedés, érés nagyon gyorsan lezajlottak.

Azok a termelők pedig, akiknek nem volt hozzá elég tudásuk, nem voltak képesek kiszolgálni a növény víz-, tápanyag- és páraigényét. Ezeknél a gazdáknál adódtak minőségi problémák. Az eper minőségét ugyanis elsősorban nem a talaj vagy a klíma határozza meg, hanem a termelő szakmai felkészültsége – tette hozzá a szakértő.

A kertészmérnök szerint most, hogy hűvösebbre fordult az idő, javult a termés minősége, így már sokkal több jóízű eper van a piacon, mint korábban.

Bálint Péter hangsúlyozta, több termelőtársával azon gondolkodnak, címkével jelölik meg az általuk előállított epret, hogy az elkülöníthető legyen azon gazdák gyümölcseitől, akik nem tudtak megfelelni a szélsőséges tavaszi időjárás kihívásainak.

Magyarországon szakmai tudást, beruházást illetően két terület emelkedik ki: Zsombó és Lajosmizse környéke, de hiteles eredet-megjelölés híján gyakran más, gyengébb termőhelyekről származó gyümölcsöt is ezekkel a településekkel próbálnak eladni a piacon – hangzott el a Kossuth Rádió műsorában.