F.B.

Sokan azt hiszik, hogy a  Moët & Chandon ház élete csak a csillogásról és sikerről szól. Csupa habkönnyű sztori, hiszen a vörös szőnyegen évtizedek óta ezzel koccintanak a legnagyobb hollywoodi sztárok, és elmaradhatatlan szereplője a kasszasiker moziknak, mint ahogy A Nagy Gatsbyben is a fényűzés elengedhetetlen kelléke volt. Hab a tortán, vagyis inkább a pohárban, hogy most épp a teniszcsillag Roger Federer a ház arca, vagy, hogy Napóleonról nevezték el a Moët Impérialt, mert a névadó anno többször is személyesen ellátogatott   Épernay-be. Elise Losfelt azonban nem ilyen aduászokkal operált, amikor a napokban Budapesten járt, hogy előadást tartson a VinCE-n.  A szakmáról beszélt, és sok-sok információt adott a régióról, az évjáratos és nem évjáratos tételekről. A teltházas bemutatót pedig így summázta: „akármennyit is beszélünk a technológiáról, a nap végén úgyis csak az a lényeg, hogy élvezzük azt a pohár champagne-t”. Majd a hvg.hu-nak adott egy villáminterjút.

hvg.hu:   Hogyan kell elképzelni egy borász munkáját Champagne legnagyobb pincészetében?

E.L.: A borász csapat 9 főből áll, Benoit Gouez chef de cave, vagyis a pincemester vezetése alatt dolgozunk. Én a szóvivői feladatok miatt is sokat egyeztetek vele, ebben eltér a munkaköröm a többiekétől. Mindig is szerettem a borról,a  champagne-okról beszélni, hiszen borász családból származom. Természetesen szeretek a szőlőbe járni, megismerni milyen alapanyagot szüretelünk és persze borászkodni, de közben nagyon hálás vagyok, ha van lehetőségem bemutatni a munkánkat, a pezsgőinket. Megosztani az élményt – én ezt keresem a munkám során. Ezért is szeretek annyira utazni és találkozni az emberekkel. Mind a bor, mind a bor-ételpárosítás és a ház filozófiája, a know-how is remek témák a párbeszédhez.

hvg.hu: Annyi biztos, hogy a Moët Impérial adott, mint közös téma, hiszen mindenki ismeri. Úgy tartják, minden másodpercben nyílik egy palack valahol a világban.

E.L.: Az Impérial a ház zászlóshajója, a champagne, amelyben a ház stílusa megmutatkozik. Bárhová is utazol a világon, bármikor kóstolod, ez a tétel állandóságot képvisel. A nem évjáratos pezsgők kulcsa a házasítás, a stílus és az egyensúly. Az Impérial esetében ennek három pillére a vibráló gyümölcsösség, a megnyerő ízélmény (a jól ihatóság) és a finom érettség, amely croissant illat- és ízjegyekkel egészíti ki, de nem szorítja háttérbe a gyümölcsösséget.

hvg.hu: Beavatottként mit gondol, minek köszönhető ez a népszerűség?

E.L.: A Moët & Chandon nemcsak Champagne legnagyobb bortermelője, de a ház rendelkezik a legnagyobb szőlőtermő területtel is, közel 1200 hektáron. Ezért valljuk „minél nagyobb, annál jobb”, hiszen így rengeteg, évi 800 alapborral és mellé előző évjáratok reserve boraival dolgozhatunk a házasítás elkészítésekor.

A mérethez minőség társul, a területek fele grand cru, vagyis első osztályú termőhely, míg másik fele premier cru, amely szintén kiváló minőségű bort ad. Ám ez még mindig csak az alapborok egynegyedét adná, ezért a grand cru területek 100 %-ából (17 faluból) és az összes champagne-i cru (320 falu) 75 %-ából még vásárolunk is hozzá szőlőt.

A változatosság gyönyörködtet – és egyben ez a kulcsa az állandóságnak is.

hvg.hu: A stílus és minőség szempontjából megkérdőjelezhetetlenek a méret előnyei, de talán lehetnek hátrányai is. Az egyediséget, a kisebb termelők munkáját gyakran felértékelik. Hogy sikerül nagyként egyedinek maradni? Mi a titok?

E.L.: Mondják, hogy a részletek fontosak – mi pedig úgy gondoljuk, ez a borászatban is így van. Összesen tízen dolgozunk ezen, mi borászok. A birtokszerkezet vagy a partneri viszony a szőlőtermelőkkel egy remek kiindulási alap, de a folyamat végéig gondoskodni kell róla, hogy minden részlet tökéletes legyen. Nagy a volumen, ám akkor is a legapróbb részletek azok, amik igazán fontosak. Ebben a tekintetben nagy házként valójában pontosan úgy dolgozunk, mint egy termelő.

Másrészt én egy egy Dél-Franciaországból, Montpellier-ből származó kistermelői családból származom, így látom a másik oldalt is, és pontosan tudom, hogy nem a méreten, hanem a borkészítési filozófián, a gondolkodásmódon múlik a dolog.  Ipari termelésről akkor beszélünk, ha valakit csak a profit érdekel, legyen az bármilyen évjárat, bármilyen minőség. Ebbe a csapdába egy kistermelő is beleeshet. De ha gondosan végezzük a dolgunkat, megbecsüljük, amit a természet ad, körültekintően választjuk ki a szüret időpontját, és a feldolgozás módszereit folyamatosan csiszoljuk a legjobb eredmény érdekében, akkor a végeredmény soha nem lesz ipari.

hvg.hu: Mit üzen  azoknak, akik legfeljebb ünnepekkor koccintanak pezsgővel bor helyett?

E.L.: A bor, és főként egy champagne nem túlélőkellék, az életben maradáshoz erre nincs szükségünk. Másról szól. Méghozzá arról, hogy örömünket leljük benne. Minden nap lehet ünnepnap, ha úgy döntünk. Élményt adni – végső soron ez a célunk nekünk, borászoknak. És pontosan ezért a legfontosabb visszajelzés, hogy valóban örömet okoz-e azoknak, akik kóstolják, fogyasztják a pezsgőnket.

Utóhang:

A VinCE-n bemutatott Grand Vintage kóstolósor még Elise-t is felvillanyozta, hiszen a Franciaországban csak májusban debütáló 2006-os tételt és a piacon hamarosan újra elérhető 1999-es évjáratot hozta Budapestre a pezsgőház. Ezen évjáratos tételek elkészítése Benoit Gouez borász kezében van és sokkal inkább a szabadságról, az adott évjárat egyéniségéről szól, mint a ház stílusáról. Első saját évjáratos tétele a 2006-os: „egészen fantasztikus évjárat, virágos és gazdag. Már nyílik, de érdemes lesz még érlelni kicsit” – mondta róla a borász.

/ Itt megtudhatjuk, milyen volt Elise Loflet a színfalak mögött /