Már nem is annyira közeli múlt, amikor az ország egyik legjobb - balatoni - étterme előrukkolt a kovászos uborka krémlevessel, s példáját buzgón követni kezdték más vendéglőkben, bisztrókban, meg persze csatlakoztak a gasztrobloggerek is jó néhány recepttel. Szezononként hozzátesszük kovászos uborkailag mi is a magunkét, mind az üvegben, mind a tányérban.

Van nekünk például egy kedves barátunk, aki eredetileg a színészmesterséget tanulta , gyakorolta is, de aztán kiderült, hogy nem a deszkák jelentik számára a világot. Így játszani nemigen láttuk, de a konyhában rendszeresen fellép. Az egyik legjobb darab, amivel előadja magát a nyári szezonban, az a hideg uborkaleves. Mondhatni, nagy  rajongói tábort szerezett magának vele.

  Káprázatos ez az északiasan hűvös leves. Olyan, mint néhai Greta Garbó jeges pillantása, amitől teljesen tűzbe lehetett jönni.

 Íme a recept:

1 nagy kígyóuborka (kb 40 dkg)

3-4 kovászos uborka (szintén kb. 40 dkg)

3-4 dl a kovászos uborka levéből

2 dl kaukázusi kefir (vagy házi aludtej)

1 evőkanál friss kapor

bors

M.L.

Elkészítés:

1. A kígyóburkát jól mossuk meg, és héjazatlanul reszeljük le egy edénybe. Kézzel nyomjuk ki belőle a kesernyés levét – jól ökölbe szorítva tele markunkat, vagy egyszerűen az edény aljára préselve az uborkareszeléket, öntsük ki a lét, majd az uborkát tegyük egy turmixgépbe.

A turmixgép ennél az egyszerű receptnél elengedhetetlen fontosságú, az alulgépesített konyhával rendelkezők ennek híján bele se vágjanak, de talán iparosodott már annyira az ország, hogy a legtöbb háztartásban akadjon valamiféle pépesítőgép.

2. A nagyon jó minőségű – mert ezen áll vagy bukik minden – kovászos uborkát is reszeljük le, hogy még jobban kinyerjük a levét, amely levet a kígyóuborkáéval ellentétben szigorúan tilos kiönteni. A reszelt kovászosuborkát kicsorduló levével szintén tegyük a turmixgépbe, majd öntsünk hozzá 3-4 decit abból a léből, amiben a kovászosuborka kovászolódott. Ha piacon vettük – ami megszokott cselekedet, én is ott vettem –, bő lében kell kérni, adják szívesen. A „koviubi“ és levének minősége kardinális kérdés, mert ezen áll vagy bukik a leves sikere.

3. Adagoljuk az uborkákhoz 2 dl kaukázusi kefirt – ennek a savanykás, „mintha-csípős-lenne“ íze remekül illik a kovászos uborkához, de lágyabb ízekhez használhatunk aludttejet is, ha még kapható valahol. Otthon is készíthetünk, de csak kimérve kapható és általunk felforralt házi tejből, a dobozos tej olyan, mint az ördög, nem alszik (meg).

4. Ha a folyadék bőven ellepte a reszelt uborkákat, akkor fedjuk le a turmixot, és tegyük a hűtőbe, előösszeérésre. Egy óra elég lesz.

5. Vegyük ki, turmixoljuk alaposan össze a legmagasabb fokozaton 1-2 percig, borsozzuk meg – sót ne használjunk! –, kóstoljuk meg, és ha elégettek vagyunk a bors mennyiségével, akkor tegyük újra vissza a hűtőszekrény leghűvösebb polcára, mert ez a leves dermesztően jó, az olvadásra kényszerítő kánikulában.

6. Tálaláskor a leves habos felszínét megszórhatjuk nagyon apró kockákra vágott kovászos uborkával (ha kedvünk azt diktálja, használjunk friss uborkakockákat vagy a kettő keverékét), és némi kis kaporágacska is helyet kaphat a levesen. Ez nem csupán dísz, nyugodtan megehető.

Ha elfogyasztottuk, átmenetileg ki is kapcsolhatjuk a klímát, garantáltan lehűt, benne van a jótállási jegyben.