A Monetáris Tanács közleményben indokolta hétfői döntését, amely nem változtatott a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintjén. Összességében a tanács megítélés szerint az infláció várható pályáját övező kockázatok továbbra is kétirányúak. A makrogazdasági kereslet visszaesése és ennek inflációt mérséklő hatása a feltételezettnél jelentősebb is lehet, ami egy alacsonyabb inflációs pálya valószínűségét növeli. Ugyanakkor a felfelé mutató kockázatok közül a Monetáris Tanács továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy az egyszeri áremelések hatására tartósan megemelkedhetnek a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.

A jegybank középtávú inflációs célját akkor tudja a legkisebb növekedési áldozat mellett elérni, ha a versenyszféra béremelései az elkövetkező időszakban nem szakadnak el a reálgazdasági folyamatok, valamint az alacsony inflációhoz való visszatérés által indokolt ütemtől - áll a közleményben.

A testület megjegyzi, hogy az elmúlt hónapokban a szigorodó monetáris kondíciók ellenére a hosszabb távú inflációs kilátások csak mérsékelten javultak. Ennek legfőbb oka a Monetáris Tanács szerint, hogy az adó- és a szabályozott áremelések hatását kiszűrő, az inflációs alapfolyamatokat tükröző mutatók a korábban vártnál erőteljesebben emelkedtek.

Az áremelkedés a termékek széles körére volt jellemző, ami az inflációs várakozások megemelkedésére is utalhat - fogalmaznak. A hosszabb távú kilátások szempontjából ugyanakkor a Tanács kedvezőnek ítéli, hogy a maginfláció az előrejelzési horizont második felében már az infláció határozott mérséklődését valószínűsíti.

Az infláció jövőbeli alakulása szempontjából kedvezőtlennek nevezik, hogy az elmúlt hónapokban a versenyszférában a bruttó átlagkereset dinamikája megemelkedett. Bár az adatok a nem rendszeres kifizetések hatásának kiszűrése után is a bérinfláció erősödésére utalnak, hosszabb távon a bérinflációs kockázatokat csökkentheti a laza munkapiaci környezet – fűzik hozzá.

A kormányzati intézkedések és a kedvezőtlenebbé váló külső konjunktúra hatására a gazdaság növekedési üteme 2007-ben és 2008-ban is jelentősen elmarad a potenciális ütemtől – állapítja meg a testület. Hozzáteszik, hogy a hiánycsökkentő intézkedések hozzájárulnak a külső és belső egyensúly helyreállításához, valamint a fogyasztás visszafogásán keresztül hosszabb távon az inflációt is mérsékelhetik.

A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált, ami a költségvetési konszolidáció piaci megítélése és a monetáris szigorítás mellett szerepet játszott a forint árfolyamának erősödésében és a hosszú hozamok csökkenésében – jegyzik meg. Hangsúlyozzák: amennyiben a pénz és tőkepiaci folyamatok tartósnak bizonyulnak, mérsékelhetik a magasabb infláció irányába mutató tényezők hatását.