A kockázatok tartóssága alaposan megemelte a hitelek költségeit is, ami az ügyfelek számára azt jelenti, hogy csak magasabb kamatokkal, díjakkal juthatnak a kért összeghez. Ezt bizonyítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitelezési elemzése is, amely egy 2011 januárjában, hitelezési vezetők körében végzett felmérésen alapul. (A háztartási hitelekre vonatkozó kérdésekre összesen 14 bank válaszolt.) Ebből kiderül, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a pénzügyi intézmények tovább szigorítottak a feltételeken, ami kizárólag a kockázatos hiteleken lévő magasabb kamatban (prémiumban) jelentkezett.

A jegybank felmérése szerint a lakáscélú hiteleknél a bankok 31 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken 2010 negyedik negyedévében. Ennek a lépésnek elsősorban stratégiai és jövedelmezőségi okai vannak, azt nem a makrogazdasági környezet változása vagy a bankok hitelezési képessége indokolta. A következő félévben a megkérdezett pénzügyi intézmények 5 százaléka tervez enyhíteni a feltételeken, ami elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintet érinti, vagyis emelkedhet a hitelképes ügyfelek száma.

A fogyasztási hiteleken belül elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szigorított a bankok 12 százaléka, miközben az áruhitelek és hitelkártyák esetében a vizsgált intézmények 4 százaléka már enyhített. A szigorítás elsősorban a hitelképességi elvárásokban, míg az enyhítés a kamatkondíciókban következett be.

A gépjármű-finanszírozásban a pénzügyi intézmények (köztük a lízingcégek is) a válság kitörése óta most először nem szigorították tovább a hitelezési feltételeiket. A következő félévben a szóban forgó üzletágban és a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a bankok szűk körében enyhítés várható. Ezzel szemben az MNB összegzése a hitelkártyák és áruhitelek esetében újabb szigorítással számol. Az enyhítés a kamatfelárban, díjakban és önrészben, míg a szigorítás a megkövetelt hitelképességi szintben, illetve a kockázatosabb hiteleken lévő prémiumban jelentkezhet.

Az MBN januári felmérése a tavalyi utolsó negyedév tapasztalataira támaszkodik, amikor már látszott némi keresletélénkülés elsősorban a lakáscélú, másodsorban a fogyasztási hitelek iránt. Ez utóbbiban a hitelkártya-konstrukciók és az áruhitelek iránt érdeklődnek fokozottabban, ugyanakkor a gépjármű-finanszírozás esetében tovább apadt az érdektelenség.

A következő félévben azonban minden háztartási hitel esetében keresletélénkülésre számítanak a bankok. A szektor szereplői 2011-ben növekedést terveznek az új kihelyezésekben, ám mivel sok kölcsön visszafizetése idén jár le, összességgében a hitelállomány idén is csökkenni fog.  

Stiller Ákos

Hiába a sok idén lejáró hitel, szép számmal akadnak olyanok is, amelyek még mindig problémásak. Ezek esetében a bankok ma is elsősorban a szerződések átalakításával igyekeznek megoldani a helyzetet. Nem meglepő, hogy az MNB is kiemelten foglalkozik felmérésében a problémás ügyfelek hiteleinek átstrukturálásával. Az összegyűjtött válaszokból az derült ki, hogy 2010 negyedik negyedévében a háztartási jelzáloghitelek esetében - a teljes szektori állományon belül - a 7,1 százalékos szintről 9 százalékra emelkedett az átstrukturált hitelek aránya. (A lakáscélú hiteleknél 5,2 százalékról 7 százalékra, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 10,5 százalékról 12,5 százalékra.) A bankok majdnem minden negyedik esetben meghosszabbították a lejárt türelmi időszakokat, aminek nyomán csökkent a rossz hitelek súlya a szektori jelzáloghitel-állományon belül.  

A bankok várakozásai alapján 2011-ben is folytatódik a lakossági hitelek átstrukturálása, s a folyamat 2011 végére már a jelzáloghitel-állomány 10 százalékát érintheti.

A gépjármű-finanszírozásban 2010 negyedik negyedévében is jelentősen emelkedett az átalakított hitelszerződések állománya, 7,8 százalékról 9,8 százalékra. A várakozások alapján 2011 végére ez az arány megközelítheti a 12 százalékot. A gépjármű-hitelek esetében azonban az átstrukturálás nem segített az állomány helyzetén, annak inkább romlott a minősége.