A Centre for European Reform (CER) nevű, uniós elemzésekre szakosodott vezető londoni stratégiai kutatóműhely főközgazdásza, Simon Tilford közölte: egyértelműen várható volt az euróövezeti tagállamok hitelköltségeinek - vagyis kormánykötvény-hozamainak - emelkedése azon német-francia ihletésű javaslat nyomán, hogy a jövőbeni állandó válságmegoldó mechanizmus alapján a kötvénypiaci magánbefektetőknek is fel kell készülniük veszteségek elviselésére.

Tilford szerint ha az EU "nem vált irányt", és nem a már meglévő pénzügyi stabilitási mechanizmust (ESFS) állandósítja válságmegoldó eszközként, valamint ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem növeli a bajban lévő tagállamok kötvényeinek vásárlását, a befektetők elkerülhetetlennek fogják tekinteni valamely tagállam törlesztésképtelenné válását, és "büntetőkamatokat" fognak követelni. A járvány átterjedése más euróövezeti tagországokra így kivédhetetlenné válik, és ha eléri Spanyolországot is, a valutauniós adósságválság végképp kicsúszhat az ellenőrzés alól - vélte a CER londoni főközgazdásza. Tilford szerint  a tagországok támogatását célzó állandó mechanizmus nélkül nehéz elképzelni, hogy miként lehetne helyreállítani a rendet a kötvénypiacon.ű

A szakértő szerint az euróövezetnek - ha nem akarja a jelenlegi "rossz helyzetet még tovább rontani" - az ESFS-mechanizmus állandóvá tételére kellene összpontosítania, és "ideális esetben" ebből kifejlődhetne valamilyen EU-szintű - legalább minimális - költségvetési unió. Az EU-szintű költségvetési uniót más londoni szakértők is javasolták már.

"Pusztító kamatok"

A héten a Financial Times gazdaságpolitikai szemleírója szintén úgy vélekedett, hogy EU-szintű költségvetési unió lenne szükséges az euróövezet fennmaradásához, mivel ez szolgálhat rendszerszintű sokkelnyelő mechanizmusként. Ez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol egységes költségvetési felépítmény teszi fenntarthatóvá a belső pénzügyi divergenciákat. A londoni gazdasági napilap szerint azonban valószínűtlen, hogy Európában ilyesmi létrejöhessen, mivel ehhez olyan mértékű strukturális változtatásra lenne szükség, amilyenre az európai politikusok egyszerűen nem hajlandók.

A CER keddi elemzése szerint a német-francia kezdeményezés bejelentését nem is lehetett volna rosszabbul időzíteni, ráadásul az a magyarázat is logikátlan, hogy a javasolt új válságmegoldó mechanizmus csak a 2013 után kibocsátott kötvényekre vonatkozik majd, amikor a már meglévő pénzügyi stabilitási alapot (ESFS) az új rendszer felváltaná. Ez azt jelenti, hogy Görögország, Portugália, Írország és bármely egyéb olyan euróövezeti tagállam, amely addig szintén bajba kerül, 2013-tól lesz kénytelen "pusztító" kamatokat fizetni a kibocsátott adósságok után, és az EU akkor már csak egy "nyílt végű" kisegítési program elindítása, vagy az érintett országok adósságállományának átstrukturálása között választhat - áll az elemzésben.

Hasonló következtetésre jutottak keddi értékelésükben az Eurasia Group nevű globális pénzügyi kockázatelemző csoport londoni elemzői, akik szerint a legtöbb tagállam dühödten fogadta a befektetői tehervállalás elvárását is tartalmazó, német-francia tervezésű jövőbeni válságmegoldó mechanizmus bejelentésének időzítését. Az euróövezeti adósságpiacok ugyanis már éppen kezdtek megnyugodni, amikor a bejelentés újból kételyeket ébresztett a perifériális tagállamok adósságdinamikája iránt.

Az Eurasia szerint kétséges az is, hogy egy olyan mostani egyezség, amely csak Írország megsegítéséről szólna, alkalmas lenne-e a jelenlegi piaci dinamikák megfordítására. A ház londoni elemzői úgy vélekedtek, hogy egy ilyen egyezmény esetén Portugália, sőt akár Belgium is azon következő eurótagállamok között lehet, amelyek a piaci figyelem középpontjába kerülnek.

Még egy nemzetközi mentőakció se segítene?

Egy másik nagy londoni gazdaságelemző cég, a Capital Economics keddi elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy még egy esetleges nemzetközi mentőakció sem jelentené Írország alapvető költségvetési és adósságproblémáinak megoldását. A ház elemzői közölték: ennek alapján továbbra is azzal számolnak, hogy Írországnak - esetleg több más perifériális euróövezeti tagállammal együtt - végül nem marad más választása, mint adósságai átstrukturálása. Mindezeket figyelembe véve valószínűtlen, hogy az euróövezet felbomlásával kapcsolatos félelmek egyhamar elenyésznének - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A cég nem először említi, hogy nem tartja kizártnak a valutaunió szétesését. Minap közzétett elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik. A ház által vázolt lehetséges forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is.