A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Feltehetően a kisnyulak védelmében lépett akcióba a közelben portyázó ragadozóval szemben.
A légszennyező anyagként kibocsátott oldószer a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.
A következő jó másfél hónapban jobb, ha számítunk arra, hogy támadnak a madárszülők. Ne fussunk el, de akár a szatyrunkat is használhatjuk pajzsként.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
Csak fizetnek, azt nem mondják meg, hogy mit kéne csinálni az összeggel, jelentette be a Facebookon Karácsony Gergely.
A folyóból a habot a szél szétteríti a környéken. Kapnak belőle az utak, a járdák és a lakóházak is.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A leköszönő államfő legutóbbi podcastja leginkább a Fertő tavi beruházás melletti PR-akciónak tűnt, amiben a bolygóvédő szerepet választó Áder János is mellette érvelt. A Fertő tó Barátai Egyesület titkára pontokba szedte a köztársasági elnök számára, hogy miért kritizálják a beruházást.
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetettek között tartja számon.
Nem csak a fejlesztő cég igazgatója érvelt a beruházás mellett, de maga a Föld megmentését és a klímavédelmet zászlajára tűző leköszönő köztársasági elnök is. Áder János a választási kampány hevének tudja be a fejlesztést ért kritikákat, amelyekre nem sok szót vesztegettek.
Nem árvák, nem kell megmenteni és összeszedni a talált madárfiókákat – figyelmeztetnek a madárvédők.
Gyorsuló infláció és háború a szomszédban – lehet kezdeni újraírni a zöld terveket. Simon Anita véleménycikke.
Tavasszal feléledhet bennünk a vágy, hogy otthon, vetőmagról termesszünk zöldségnövényeket. De sok mindenre figyelnünk kell, lakásban a növény fejlődése jóval bizonytalanabb, mint a kertészetben megvett palántánál.
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese, egyetemi tanár, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója.
Az emberi tevékenységek több, főleg délkelet-ázsiai országban járulnak hozzá ahhoz, hogy a természetes süllyedés súlyosbodjon. Van olyan kínai város, amely évente 5 centiméterrel kerül mélyebbre.
Minél kevesebb energiát használunk, annál jobban ártunk az oroszoknak.
Mennyire szabályozott, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek? Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy a hosszú távú hatása jobb csak? A zCast következő adásában a fenntarthatóság és a pénzügyek, a fenntartható befektetések és a zöld hitelek kerültek górcső alá.
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
Pedig a magyar kormány nagyon sokat vár az új elnöktől.
Szerdai ülésükön az erről szóló napirendi pontot 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem szavazott.
Egy szankciósértés szerte a világon egy bank ellehetetlenülését okozhatja – akár Szingapúrban, ahol azt sem tudják, hogy létezik Rogán Antal nevű ember.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
