Jelen volt a korábbi jegybankelnök bensőséges születésnapi partiján Somlai Bálint, akinek cége az MNB jelentősen megdrágult beruházásain gazdagodott, és kulcsszerepe volt a jegybanki alapítványok vagyonvesztéses botrányában is. A 2023-as rendezvényről készül fotók arra utalnak, hogy nem csak Matolcsy fiát, de magát a volt jegybankelnököt is jól ismerte.
Vannak vonalak, ahol pilot jelleggel már elérhető a szolgáltatás, de a nagy váltás 2028-ban várható.
Az egyezségről szóló közleményben például ismét megjegyzést tettek a horvát cég árképzésére.
Sőt, további tankerek érkeznek, szigorúan nem orosz olajjal.
Erről egyelőre nem kommunikáltak, de ennek is megvan az oka.
Sokan csodálkoznak azon, hogy miért mér olyan magas átlagbért a KSH, erre itt lehet egy magyarázat.
Ha ez valóban megtörténne, akkor az igencsak rosszul érintené Magyarországot.
A „szomorú magyar valóságról” értekezett Felföldi József.
Varga Mihály és a Medián lehet a háttérben.
A következő hetekben megérkeznek a várva várt gázszámlák.
A Fidesz határozati javaslattal érné el, hogy a Tisza-frakció vezetője megváljon a Schell részvényeitől.
Rendkívüli ülést tartottak egy Pest megyei faluban, ahol bontásból származó veszélyes hulladékokkal foglalkozó üzemet hozna létre egy cég. A tiltakozó helyiek is megjelentek, petíciót adtak át a polgármesternek, és arról érdeklődtek: miért nem kérdezte meg őket az önkormányzat a Pilisjászfalura tervezett akkuhulladékos üzemről.
Az időzítés arra utal, a bizottság szeretné elkerülni, hogy ez kampánytéma legyen.
A szlovák kőolajvezeték-rendszer üzemeltetőjével közölte Kijev, hogy hamarosan újraindul a szállítás a Barátságon.
Johann Wadephul szerint a magyar kormányfő az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján akart jelzést adni, de meg fogja szavazni a szankciókat.
Tavaly – részben a stabil kamatkörnyezetnek köszönhetően – a magyar lízingpiacon a finanszírozott összegek és a szerződések darabszáma is emelkedett, azonban szektorokra bontva a kép vegyes. Idén a piac leült, a választások előtt mindenki kivár, a második félév hozhat szebb számokat.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
Hiába büszke arra az Orbán-kormány, hogy 2010 óta a reálkereset 70 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 22 százalékkal emelkedett, a reál GDP mindössze 40 százalékkal lett magasabb. Ki járt igazán jól: az állam, a munkavállalók vagy a tulajdonosok? Ezt járja körbe Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, volt KSH-elnök.
Még büntetőintézkedésnek sem lenne jó, mert Ukrajnának semmilyen hátránya nem származna a lépésből.
