A szakember közölte: Magyarországon évente mintegy 1600-1800 tonna libamájat állítanak elő. Ebből a mennyiségből mintegy 1400 tonna kerül külföldre, elsősorban Franciaországba. A magyar kivitel 80 százalékát a franciák veszik meg főként nyersanyagként, és ott feldolgozzák libamáj-készítményekké, például pástétommá. Szállítanak magyar libamájat jelentősebb mennyiségben Japánba és Belgiumba is.

Mintegy 200-400 tonna libamájat Magyarországon dolgoznak fel. A máj ára jelenleg a piacon 14 euró körül alakul kilogrammonként.  Orbán Mihály szerint a libamáj-export mennyisége stabilan tartható, valamelyest növelhető is. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyugat-európai tenyésztők általában a kacsatenyésztésre álltak, illetve állnak át, mivel ez könnyebb, hatékonyabb és gyorsabban hoz hasznot.

A nyugat-európai országokban tiltják az úgynevezett kényszeretetést, azaz a libatömést, és a tolltépés sem megengedett. Magyarországon a libatenyésztők előtt ilyen korlátok jelenleg nincsenek. Orbán Mihály úgy vélte, emiatt a májliba-tartásnak van perspektívája hazánkban, mivel korszerű fajtákkal és jó genetikai alapokkal rendelkezik az ország, emellett megvannak a megfelelő tartástechnológiai rendszerek. A májliba-tartás mellett szól az is, hogy a libamájat kacsamájjal nem lehet helyettesíteni, mivel speciális termék.

Orbán Mihály szólt arról is, hogy a hús-, illetve a pecsenyeliba piaca az utóbbi két évben jelentősen átrendeződött, elsősorban a kereslet csökkenése miatt. Tavalyelőtt még mintegy 5,6 millió hús- és pecsenyelibát vágtak le Magyarországon, ám a múlt évben már csak mintegy 3,3 millió darabot - az önként vállalt 40 százalékos törzsállomány mérséklésnek köszönhetően. Az idén előreláthatólag további 1 millió darabbal csökken az úgynevezett fehérlibák vágási mennyisége.

A húshasznú libák húsának mintegy 80 százalékát Németországba szállítják, a fennmaradó hányad jó része is Ausztriában és Svájcban talál gazdára. A piac beszűkülése miatt a becslések szerint a tenyésztők a múlt évben mintegy 1 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el, míg a feldolgozók vesztesége 1,5 milliárd forint volt. Tavaly a libahús kilójáért 2 euró körüli árat adtak a vevők. A veszteségeket több cég nem tudta elviselni, így tönkrement. Orbán Mihály példaként említette a Hajdú-Bét-et, valamint a Bábolna Rt-t.

A szakember szerint az idén valamivel javult a piaci pozíció, mivel az árak 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek a múlt évhez képest. Orbán Mihály úgy becsülte, hogy jövőre az ágazatban el lehet érni a vágásszám csökkenése ellenére is a 2004-es jövedelmi szintet. Az idén mintegy 2,3 millió libát vágnak várhatóan.

A Lúdszövetség elnöke szerint Magyarországon a húsliba állomány a jelenlegi szint - mintegy 2,5 millió darab - körül stabilizálódhat, jobb években megközelítheti a 3 millió darabot.