Startol a Sencsou kínai űrhajó. Rakétasebességű növekedés © AP

Az első kilenc hónapban 29,6 százalékos, az első nyolc hónapban 29,1 százalékos volt a többlet, ugyancsak éves összehasonlításban. Az állami vállalatok összes adózott eredménye, 645,5 milliárd jüan, 22 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 18,9 százalékkal nagyobb, 607,2 milliárd jüanos adóteher után.

A magánvállalatok összes adózott eredménye az első tíz hónapban 220,9 milliárd jüan volt, 50,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A külföldi tőkével működő cégeknél az adózott eredmény 27,7 százalékkal 410,5 milliárd jüanra nőtt.

A Világbank véleménye szerint a kínai kormány legalább az állami cégek osztalékfizetésre való késztetésével fékezhetné a túlhevültnek tartott gazdasági növekedést. A kínai kormány szerint ez csak jövőre lesz lehetséges. Az állami vállalatok jelenleg újra befektethetik a profitot. Noha a lakossági kereslet is nő, idén a kínai gazdasági növekedés fő forrása, növekvő arányban, a beruházás.

Kínában a beruházási ütem kissé már lassul: az új beruházások értéke változatlan áron 26,8 százalékkal volt nagyobb az első tíz hónapban, mint a tavalyi első tíz hónapban, jelentették a kínai statisztikai hivatalban a múlt héten.

Az első kilenc hónapban 28,2 százalékkal, az első nyolc hónapban 29,1 százalékkal, az első hét hónapban 30,5 százalékkal, az első félévben 31,3 százalékkal volt több beruházás, mint egy évvel korábban.

Kína gazdasági növekedése is lassult valamelyest a harmadik negyedévben is, a pénzügypolitikai és más adminisztratív – környezetvédelmi, telekhasználati – szigorítások miatt, azonban idén az évi átlagos növekedés még mindenképpen kétszámjegyű marad.

A harmadik negyedévben a kínai GDP 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték a kínai statisztikai hivatalban októberben. Egyszersmind fölfelé igazították a második negyedévi GDP-növekedés adatát, 11,3 százalékra az addig ismert 10,9 százalékról. Az első negyedévben Kínában a GDP 10,3 százalékkal bővült a tavalyi első negyedhez képest, miután tavaly az utolsó negyedévben 9,9 százalékkal nőtt, szintén az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Ezzel idén az első kilenc hónapban az átlagos növekedés 10,7 százalékos volt a tavalyi első kilenc hónaphoz képest, és az éves növekedési átlag valószínűleg meg fogja haladni a tavalyi 10,2 százalékosat. "A szélsőséges növekedés ellenőrzés alá került", a hivatal kommentárja szerint.

A kiskereskedelmi forgalom októberben 14,3 százalékkal, szeptemberben 13,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, az augusztusi, 13,8 százalékos éves többlet után.

A városi lakosok elkölthető jövedelme az első kilenc hónapban 8799 jüan (235 685 forint, azaz havonta 26 187 forint) volt átlagosan, reálértékben 10 százalékkal több a tavalyi első kilenchavinál. A falusiak elkölthető jövedelme az első kilenc hónapban, 2762 jüan, 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit az inflációt leszámítva.

A Kínai Népi Bank, az ország központi bankja – a szeptember végén megjelent elemzése szerint – jövőre a gazdasági növekedés lassulására számít az eddigi fékező intézkedések nyomán, és a piacok ebből a kínai nyersanyagkereslet enyhülésére következtethetnek.

A kínai hazai össztermék jövőre az első félévben várhatóan 9,5 százalékkal lesz nagyobb az idei első félévinél, amikor a növekedés közel 10,9 százalékos volt az egy évvel azelőttihez képest, írták a kínai központi bank elemzői. Erre az évre 10,5 százalékos évi átlagos GDP-növekedésre számítanak.

Kína tavaly július 21-én megszüntette a rögzített jüan/dollár árfolyamot, és az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek valutáiból képzett kosárhoz kapcsolta valutájának árfolyamát. Az új rendszer kezdő árfolyama 2,1 százalékos felértékelést jelentett a dollárhoz képest, a mintegy évtizede érvényes 8,28 jüan/dollár helyett az új árfolyam 8,11 jüan/dollár lett. Egy év múlva, idén nyáron a jüan már 7,97/dollár körül tartott. A kínai központi bank április óta kétszer emelte a kamatot, és júliusban növelte a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét.

Kína hazai összterméke tavaly 10,2 százalékkal nőtt, közölték a kínai statisztikai hivatalban augusztus végén, fölfelé módosítva az addig ismert, 9,9 százalékos GDP-növekedésről szólt adatot. 2004-ben 10,1 százalékos, 2003-ban 10,0 százalékos, 2002-ben 9,1 százalékos volt a gazdasági növekedés.