A kormány új sztrádafinanszírozási koncepciója alapján a sztrádaberuházások fedezetét a költségvetés az NA Zrt.-n keresztül biztosítja, így a társasághoz visszakerülnek az idén az ÁAK Zrt.-hez került és az azóta meghiúsult kötvénykibocsátásból finanszírozandó program utak. Ezt a hatályos gyorsforgalmi útépítési törvény módosításával, vagy a program utak fogalmának megszüntetésével oldják meg az év végéig. A sztrádahálózat üzemeltetése és a díjszedés továbbra is az ÁAK feladata marad. 

A 2006. évi költségvetési törvény módosítási javaslata szerint a magyar állam az autópályafejlesztést szolgáló jelentős összegű hitelt átvállalja az NA Zrt.-től. A javaslatot az Országgyűlés költségvetési bizottsága már támogatta, a végszavazás egy héten belül várható.

A javaslat szerint a magyar állam a központi költségvetés terhére átvállalja legkésőbb 2006. december 31-ig az NA Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-vel, valamint a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 415,9 milliárd forint összegű hitel tartozását. A kormány legutóbbi döntése értelmében ebből már 350 milliárd forint adósságot átvállalt, ami GDP-arányosan 1,5 százalékkal növeli az idei államháztartási hiányt.

Czirják Sándor az MFB vezérigazgatója hétfőn azt közölte: a bank idei 1050-1060 milliárd forintos mérlegfőösszege tervezésekor már figyelembe vették, hogy 238 milliárd forintnyi autópálya-hitelt átvállal az állam. Czirják Sándor tájékoztatása szerint az MFB autópálya-finanszírozó hiteleinek állománya 313 milliárd forintra rúg.

A kormány először, 2006. május 9-én egy olyan autópálya-finanszírozási modellt fogadott el, amelynek lényege az volt, hogy az ÁAK 75 éves autópálya-beruházói és -üzemeltetési szerződést köt az állammal, és még az idén kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel mintegy 1,9 milliárd eurós forrást von be. E szerint hat hónapon belül tőzsdére vitték volna az ÁAK 20-40 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagját, amitől mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást reméltek. Veres János pénzügyminiszter azonban július végén bejelentette, hogy az autópálya-építés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe. A döntést azzal indokolta, hogy a korábbi gyakorlat vitára adhatott volna okot az Eurostattal az államháztartási hiány számításával kapcsolatban. 

Nagy Attila elmondta: az ÁAK privatizációja továbbra is napirenden van. Emlékeztetett arra, hogy a privatizációs törvény legutóbbi módosítása értelmében az ÁAK Zrt.-nek csak 25 plusz 1 százaléka marad tartós állami tulajdonban. Azóta folyamatosan jelentkeznek az érdeklődő a bankok, illetve a szakmai befektetők.

Az ÁAK vezérigazgatója szerint a kialakuló teljes állami sztrádahálózatra kell megkötni a hosszú távú üzemeltetési szerződést, ami alapja lehet az ÁAK jövőre esedékes privatizációjának. Ha az üzemeltetési szerződést jövő év áprilisáig sikerül megkötni, akkor a jövő év végéig keresztülvihető a privatizáció is - vélekedett Nagy Attila. 

Az üzemeltetési szerződésnél a 20, 25, illetve 30 éves koncessziós időszakok jöhetnek szóba, mivel aki privatizálni akarja a társaságot, annak is ennyi idő kell a megtérüléshez. Az ÁAK privatizációjáról megoszlanak a kormányon belüli álláspontok. Szóba került a tőzsdei privatizáció, és tulajdonrész-eladás is szakmai befektetőnek. Nagy Attila szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló GKM-ben még nem dőlt el, hogy a privatizációt hosszú távú üzemeltetési szerződéssel tegyék, vagy előbb koncessziós társasággá alakuljon az ÁAK.