A londoni City. Innen nézve most felhőtlen az ég Magyarország felett © lonpics.com

A Barclays Capital londoni befektetési bankcsoport szerdai elemzése szerint, jóllehet az első havi deficit jóval meghaladta a tavalyi azonos hónapban mértet, összességében már látható, hogy a takarékossági program elkezdett hatni. Mivel a részletes bevételi és kiadási lebontás még nem ismert, a program eddigi hatása sem mérhető fel pontosan, de a fő számok máris valamelyes megkönnyebbülést hozhatnak a piacokra, mivel a kormány saját hiányelőrejelzését is alulteljesítette. Ez növeli az egész évre szóló, 6,8 százalékos (ESA95-ös szabványú) deficitcél hitelességét, áll a Barclays Capital hétfői londoni kommentárjában.

A Goldman Sachs globális befektetési csoport londoni részlegének elemzése szerint a ház – amely januárra 190 milliárd forintos hiány jósolt – nemcsak az első havi, de a 895 milliárd forintos első negyedévi hiányról szóló pénzügyminisztériumi előrejelzést is „eltúlzott mértékben borúlátónak” tartja.

A GS szerint a magyar kormány el fog maradni saját „konzervatív” költségvetési céljaitól, és valószínű, hogy mind az első negyedévi, mind az év végi hiány alacsonyabb lesz a hivatalos várakozásnál. A ház elemzése szerint a kormány jelenleg éppen hitelességét építi újjá a piacokon, és ebből az okból „hajlamos inkább óvatos irányban tévedni”.

A Goldman Sachs szerint a 2006-os államháztartási hiány is valószínűleg elmaradt a 10,1 százalékos tervtől, és a cég 2007-re 6,4 százalékos GDP-arányos deficitet jósol a konvergenciaprogramban szereplő 6,8 százalék helyett. Az elemzés szerint a költségvetési előrelépés kedvező a magyarországi hozamgörbe hosszabb végén, az idei első néhány hónap inflációs számainak lehetséges hatása azonban aggodalomra adhat okot.

A Dresdner Kleinwort – a Dresdner Bank londoni befektetési részlege – szerint a közszféra pénzforgalmi szemléletű hiányhelyzetének elsődleges idei becslése is arra enged következtetni, hogy a kormány folytatja a deficit ellenőrzés alá vonására, valamint saját hitelességének újjáépítésére tett erőfeszítéseit. Tekintve a bevételek kedvezőtlen eloszlású szezonalitását, valamint azt, hogy a kiadások jelentős arányban terhelik az év első időszakát, nem valószínű, hogy a költségvetési konszolidáció hatása a második negyedév vége előtt érdemben érezhetővé válik. Mindemellett a kormányra nehezedő nyomás az újabb tiltakozások és a közszférabeli sztrájkok kilátása miatt erős marad a következő néhány hónapban.

A Dresdner Kleinwort szerint mindazonáltal valószínűtlen, hogy a kormány rövidtávon felvizezi költségvetési intézkedéseit, ráadásul a folytatódó élénk euróövezeti növekedés a magyarországi növekedési kilátásokat is javítja, ami kedvezően hathat az idei kormányzati bevételekre.

A JP Morgan befektetési bankcsoport szerdai londoni elemzése szerint a januári költségvetési „meglepetés” mértéke és iránya is beleillik abba a kormányzati stratégiába, amely szerint a kormány „konzervatív” deficitcélt jelöl meg, amelyet aztán alulteljesít. A ház szerint az év egészére is valószínűsíthető, hogy a tényleges hiány el fog maradni a 6,8 százalékban meghatározott, ESA95-ös szabvánnyal számolt, nyugdíjreform-költségeket is tartalmazó céltól, mivel úgy tűnik, hogy az áfa-bevételeket alulbecsülték. Az utóbbi hetekben egyre több elemzés utal arra, hogy a londoni elemzői közösség fokozatosan még a kormánynál is derűlátóbbá válik a magyar költségvetési kilátásokkal kapcsolatban. Ennek egyik legmarkánsabb megnyilvánulása az volt, hogy karácsony előtt az addigi leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza Magyarország közepes befektetői, „BBB plussz” szuverén adóskockázati besorolásának kilátását a Standard & Poor's. A világ legnagyobb hitelminősítőjének akkori londoni indoklása szerint a negatív kilátás stabilra módosítása, amellyel a cég levette a napirendről a magyar adósosztályzat belátható időn belüli rontását, tükrözi a „figyelemreméltó” konszolidációs menetrend betartása iránt mutatott kormányzati elkötelezettséget. Ez jó esélyt ad, hogy „legalább a következő két évben” teljesülnek a költségvetési célok.

Az S&P január végén Londonban tartott éves európai hitelfolyamat-elemző szakszemináriumán a cég európai szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója, Moritz Kraemer a következő időszakra nézve reálisnak nevezte a költségvetési célkitűzéseket, és azt mondta: a magyar kormány költségvetési csomagja az utóbbi évek legjelentősebb konszolidációs programja az egész térségben.

A citybeli S&P-konferenciához mellékelt írásos elemzés Magyarországról szóló fejezete szerint a Standard & Poor's azt várja, hogy 2008-ban sikerül a GDP-érték 4,3 százalékára leszorítani az (ESA-szabvánnyal számolt) államháztartási hiányt, a konvergenciaprogramban foglalt céloknak megfelelően.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő minapi elemzésben is az állt, hogy a költségvetési hiány korlátok közé szorítása 2006 második felében „jó startja volt” a kormány takarékossági terveinek. A ház szerint néhány „testes” egyszeri kiadási tétel kiesése jó eséllyel elősegíti, hogy az idei hiány a kormány által tervezett 6,8 százalék környékére csökkenjen.