Bankhitel hirdetés. Az adósok mulasztásai 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak © Fazekas István

A mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt. A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés elenyésző. A lakossági rendszerből való lekérdezések száma tavaly meghaladta a 4,3 milliót, éves szinten 17 százalékkal emelkedett. Egy személyre az előző évekhez hasonlóan átlagosan 1,5 mulasztás jut, a "rekorder" 18 késedelmesen törlesztett hitellel "dicsekedhet".

Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62.500, 2007. január 1-jétől 65500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Emellett az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően öt évig tartják nyilván.

Mint Rácz Lajos elmondta, eddig nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a mulasztások száma. Kisebb összegű törlesztő részlet esetén azonban több hónap is eltelik, mire a mulasztás összege eléri a minimálbért, így idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, a reáljövedelmek csökkenése rontotta-e, s ha igen, milyen mértékben a lakosság fizetőképességét. A bankok tapasztalatai szerint egyébként a legkönnyebben az áruhiteleket „áldozzák be” a hiteladósok, a gépkocsijukról is lemondanak, ha nincs más megoldás, a jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket, így a lakáskölcsönöket azonban a végsőkig, fogyasztásuk rovására is törlesztik.

Banki szakértők már évek óta szorgalmazzák, hogy – a vállalatokhoz hasonlóan – a magánszemélyek esetében is vezessék be a teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok kockázatelbírálását és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy sem.

Néhány hónapja egyébként – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) vezetésével – ismét „életre kelt” az a bizottság, amelyik a Hitelintézeti törvény (Hpt.) tavalyi módosítását előkészítette. A bizottság munkájában egyebek mellett részt vesz a BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is.

A bizottság munkájának gyümölcseként tavaly januártól a lakossági ügyfelek javára változtak a Hpt. adósnyilvántartásra vonatkozó rendelkezései: szabályozták a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségét és jogorvoslati lehetőséget nyújtottak a feketelistára kerülőknek. Bővült a hiteladósokról nyilvántartott adatok köre is, ami a megalapozottabb kockázatelbíráláson keresztül elősegíti, hogy a késedelmüket már rendezett ügyfelek ismét hitelhez jussanak.

Most azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen feltételekkel, garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása hiusította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza elmondta, először az alapelveket rögzítik, majd miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát terveznek. „Maximálisan szem előtt tartjuk az adatvédelmi biztos szempontjait, reméljük, sikerül megegyezésre jutni” – hangsúlyozta.

A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek – nevezetesen a lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése –, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást.

Örülünk, hogy kormányzat legfelső szintjére is eljutott ez a kérdés, s a kormány egyetértett ennek fontosságával – mondta a bankszövetség vezető közgazdásza, aki abban bízik, a teljes listás nyilvántartás megteremtésére lehetőséget adó törvénymódosításra még az idén sor kerülhet.

Figyelembe véve, hogy a lakossági hitelek 2-3 százaléka „bukik be”, a KHR lakossági adatbázisa Rácz Lajos szerint a pozitív adóslista bevezetésével 30-50-szeresére nőne, az ehhez tartozó tranzakciószámmal együtt. A KHR-nél és a 448 partner pénzintézetnél az adatbázis és a forgalom ily mértékű megnövekedése jelentős informatikai fejlesztéseket tenne szükségessé.