Dinnyeszüret. Vajon mit érlel a nyár? © Marton Szilvia

A 2006 közepén kezdődött gazdaságpolitikai fordulat a bevételeket és kiadásokat egyaránt érintő költségvetési kiigazításból, illetve az állami tevékenység reformjának megkezdéséből áll. Ez 2006 őszétől erőteljesen hat a gazdasági folyamatokra, s egyúttal politikai-társadalmi feszültségeket okoz. A gazdasági folyamatok korábbi trendje eddig három ponton módosult jelentősen. Szeptembertől kezdve az államháztartási hiány növekedése lefékeződött, az infláció jelent ősen felugrott, a reálbérek és jövedelmek korábbi gyors növekedése pedig csökkenésbe ment át. Ezekkel a trendmódosulásokkal és a külső egyensúly folytatódó javulásával a magyar gazdaság 2006 második felében elkerülte a fenyegető pénzügyi krízist. A konvergencia-programot az EU valamennyi testülete elfogadta.

Az államháztartási hiány azonban így is me ssze meghaladta a tervezett 4,7 százalék ot, az előző évi 7,5 százalék ot, s a GDP 9,5 százalék a körül alakult. A GDP-arányos államadósság az év eleji 62 százalék ról mintegy 67 százalék ra nőtt. A külső egyensúly viszont javult, az áruforgalmi mérleg hiánya – a 1,5 százaléko s cserearány-roml ás ellenére – 2 milliárd euróra mérséklődött (2005-ben 2,8 milliárd euró volt). A szolgáltatási aktívum emelkedett. A folyó fizetési mérleg hiánya csökkent, így a kissé növekvő EU-támogatást figyelembe véve a külső finanszírozási igény körülbelül 4,8 milliárd euróra, a GDP 5,4 százalék á ra mérséklődött (az előző évi 6 százalék ról ). A gazdasági növekedés üteme – az élénkülő európai konjunktúra ellenére – lassult. A GDP az év egészében a 2005. évi 4,2 százalék után 3,9 százalék kal nőtt, de a dinamika negyedévről-negyedévre mérséklődött, s az utolsó negyedévben már nem volt gyorsab b az EU átlagánál. Az infláció „ U ” alakú görbét futott be, s a február-márciusi mélypont után szeptembertől gyorsult jelentősen. Az év egészében 3,9 százalék volt az infláció, decemberben már 6,5 százalék , 2007 januárjában pedig 7,8 százalék.

A bruttó keresetek 2006 egészében 8,1 százalék kal, a reálkeresetek 3,5 százalék kal nőttek. Az év első felében 5 százalék feletti volt a reálbér-emelkedés, a kiigazítás nyomán azonban az augusztushoz viszonyított csökkenés mintegy 4 százalék os lett. A bérkiáramlás augusztusban és decemberben, vagyis az adó- és járulékemeléseket megel őző hónapokban ugrott meg, ami „ előrehozott ” jövedelem-kiáramlásra utal. A lakosság fogyasztása 1,2 százalék kal emelkedett. A beruházások 1,8 százalék kal mérséklődtek. A költségvetési kiigazítás bejelentése nem növelte a pénzpiacok bizalmát, erre csak ősszel, a politikai és gazdasági feszültségek erősödése után került sor. A piac csak ekkor hitte el, hogy a kormány valóban végigviszi programját. Éves átlagban az euró árfolyama 264,3 forint volt, több mint 6 százalék kal gyengébb az előző évinél. Az év közepén a leértékelődés meghaladta a 10 százalék ot, 2006 decemberében és 2007 januárjában viszont 254 forintos átla gárfolyam alakult ki, ami már kábé 4 százalék os erősödést jelent 2006 átlagához képest (és lényegében visszatérést a korábbi évek árfolyamához). Az átmeneti forintgyengülés nyomán a jegybanki alapkamat az év eleji 6 százalék ról őszre több lépésben 8 százalék ra emelkedett; azóta változatlan.

Kóka gazdasági miniszter pihenőt tart. Nem lesz idő a lazításra © Marton Szilvia

A tavalyi gazdasági folyamatokra egyidejűleg jellemzők kedvező, romló és aggasztó folyamatok. Kedvező az egyensúly kezdődő általános javulása; a pénzpiac stabilizálódása; a foglalkoztatásban, az állami szféra méretében és intézményrendszerében, a fehéredés terén megindult (sok esetben még szerény) szerkezeti és hatékonysági változások. Elkerülhetetlenül romlik (lassul) a gazdasági növekedés, (gyorsul) az infláció, (emelkedik) a munkanélküliség, a belföldi piachoz kötődő üzleti és a fogyasztói várakozás. Aggasztó a beruházások visszaesése.
A világpolitikai feszültségek enyhén erősödők, de ez egyelőre alig fékezi a világgazdaság növekedési ütemét, miközben növeli a kockázatokat, főképp a pénzpiacok globalizálódásán keresztül. Az átlagos olajár (Brent) várhatóan 60 dollárra mérséklődik, a dollár éves átlagban valószínűleg 1,30-ra gyengül (2006: 1,25). A kamatok már várhatóan nem emelkednek. Az EU gazdasági fejlődése a 2005. évi 1,7 százalék ról 2006-ban 2,9 százalék ra gyorsult, 2007-ben is valószínűleg 2,7 százalék körül lesz. Az eurózónában ennél néhány tized százalékkal alacsonyabb, Németországban 2 százalék ot alig meghaladó dinamika várható.

Az üzleti szféra várakozásai 2006 közepén, a kiigazító csomag hatására csak viszonylag kismértékben romlottak, azóta némi hullámzás mellett valamelyest javultak. Ezzel szemben a fogyasztói bizalmi index a kiigazítás bejelentését követően nagymértékben zuhant, azóta kisebb hullámzással tovább csökken.

A gyors és nagyfokú államháztartási egyensúlyjavulás kényszere miatt a magyar gazdasági fejlődés jellege és üteme 2007-ben átmenetileg eltér a többi közép-európai országétól. Nálunk az élénk exportkereslet stagnáló hazai fogyasztói kereslettel és bizonytalan beruházási szándékokkal találkozik. A szomszédos országokban viszont többnyire szárnyaló belföldi felhasználás kapcsolódik egybe az európai konjunktúrával. Így idén Magyarországon differenciált és lassúbb lesz a fejlődés, míg a környező országokban fennmarad a gyors növekedés. Az inflációnál fordított a helyzet: a mi átmeneti inflációs sokkunkkal szemben a szomszédoknál lassul vagy alig gyorsul az áremelkedés. Reformjainkkal viszont versenyképességi előnyt szerezhetünk.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Davosban. Elvileg elszánt © AP

A költségvetés a GDP 6,8 százalékának megfelelő deficit a szigorú költségvetési politika fennmaradása esetén biztonsággal elérhető. A PM által vártnál kedvezőbb 2006. évi helyzet és a feltételezettnél magasabb adóbevételek miatt a 2007. évi hiány a GDP 6,5 százalék a lesz. A bruttó államadósság valószínűleg csak megközelíti a GDP 70 százalék át. Ennél magasabb adat akkor jöhet létre, ha a vártnál jóval nagyobb maradvány-felhasználás vagy adósságátvállalás történik. A külső egyensúly tovább javul, az áruforgalom hiánya kb. 1 milliárd euróra zsugorodik. (A cserearányok nem változnak.) A folyó fizetési mérleg deficitje (5 milliárd euró) és a külső finanszírozási igény (4 milliárd euró) egyaránt jelentősen mérséklődik, ez utóbbi a GDP kábé 4 százalék ára.

Ma még bizonytalanul ítélhető meg az üzleti szektor reagálása a költségvetési kiigazításra. A stabilabb makrogazdasági feltételek ösztönzőleg hatnak a közepes és a nagyobb cégek rendkívül lanyhává vált beruházási döntéseire, tőkeszerző képességére. Kérdéses a kisvállalkozások magatartása, ahol a tehernövekedés is jelentősebb és a kiszolgáltatottság is nagyobb. Az infláció alakulása szempontjából az egyik kulcskérdés az üzleti szféra bérmagatartása. Várhatóan a korábbi évek trendje folytatódik mintegy 7-8 százalék os bruttó keresetemelkedéssel. A költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének 2007. II. félévi béremelésre fordítása következtében a kimutatott éves átlagos béremelkedés 6 százalék körüli lesz, de a 2008. januári kereset viszont – újabb intézkedés nélkül – zuhanni fog az előre hozott kifizetés következtében. (A megoldás a GKI szerint szellemes, a kompromisszum-készség a sztrájk elkerülése érdekében érthető. A kutatóintézet felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a konvergencia programot nem érintő trükk része azonban a további 2008. évi korrekciót lebegtető költségvetési elígérkezés, ami nagyon vitatható. Ha ugyanis a gazdasági helyzet kedvezőbb lenne a konvergencia-programban előirányzottná l, az így keletkező forrásokat – a még mindig EU-csúcsot jelentő hiány mellett – aligha célszerű a költségvetési szféra (többletteljesítmény megkövetelése nélküli) béremelésére fordítani) Végül is a nemzetgazdaság egészében a bruttó bér 7 százalékkal, a nettó bér 3 százalékk al nő, a reálbér pedig kb. 3,5 százalék kal csökken. Ezzel ez utóbbi a 2005. évi szintre mérséklődik. A nyugdíjak az automatizmusok révén 4,7 százalék kal emelkednek, ez reálértéken 1,7 százalék os csökkenést jelent. A régi nyugdíjak korrekcióját is figyelembe véve a nyugdíjak reálértéke csak 0,5 százalék kal esik.

Bár a keresleti korlát elég hatékonyan fékezheti az áremelési szándékokat, a GKI Zrt. némileg emeli 2007. évi inflációs előrejelzését. Ennek főleg módszertani okai vannak: a KSH a vártnál több díjemelést számolt el január-februárra, ami 6,5 százalék ra emeli az éves átlagot. Az inflációs csúcs az első negyedévben 8,5-9 százalék között várható, de szeptembertől már zuhanhat a havi árindex, s az év végén 4,5 százalék közelében lesz.

A reáljövedelem visszaesése és a 2007. első felében (a kamatadót is figyelembe véve) negatív reálkamat miatt a GDP növekedésénél várhatóan kisebb lesz a bruttó megtakarítások növekménye, így rátája is mérséklődhet. A nettó megtakarítási ráta viszont – a hitelfelvétel la ssuló dinamikája következtében – kissé emelkedhet. A fogyasztás stagnálása mellett a lakossági beruházások csökkenése várható.

A beruházások 2007-ben valószínűleg 4 százalék körüli ütemben bővülnek. A korábbinál jóval lassabban, de folytatódik az autópálya épí tés, miközben az EU támogatású – elsősorban az NFT első üt eméből áthúzódó finanszírozású – beruházások erőteljesen élénkülnek. Az NFT II. keretében idén még kevés projekt tényleges magvalósítása kezdődik meg (mivel saját költségvetését az EU nagyon későn hagyta jóvá). Az üzleti szférában a kedvező európai konjunktúra talaján élénkebb beruházási aktivitás remélhető. A folyó áron számított beruházási ráta azonban idén tovább mérséklődik, 21 százalék körül lesz.

Áruház háztartásigép részlege. Csökkenő magánfogyasztás, csökkenő növekedés © Marton Szilvia

A gazdasági növekedés főleg a belföldi kereslet csökkenése miatt jelentősen lassul, kábé 3 százalékos lesz. A bővülő európai piac hatására az ipari termelés 9 százalék kal nő. A tavalyi megtorpanás után az építőipar kábé 3 százalék kal bővíti termelését. Az üzleti szolgáltatások dinamikusan, a közszolgáltatások nagyon szerényen emelkednek. Az év során a foglalkoztatás 0,5 százalék os csökkenése várható, a versenyszféra valós és fehéredés révén emelkedő létszáma ugyanis nem tudja teljes egészében ellensúlyozni a költségvetési leépítést. A munkanélküliségi ráta csak kissé – 7,5 százalék ról 7,8 százalékra – romlik, mivel a költségvetési szektorból elbocsátottak egy része nyugdíjba vonul. Ilyen gazdasági fejlődés esetén a pénzpiac hazai okokból alapvetően kiegyensúlyozott marad. Az euró átlagárfolyama kb. 252 forint, ingadozási sávja 248-258 között lesz, az év közepétől további erősödés valószínű. A monetáris politika a középtávú inflációs cél tartása érdekében bátran „ átnézhet ” az átmeneti inflációs sokkon, azt nem kell követnie, sőt az év közepétől csökkentheti a kamatokat. A jegybanki alapkamat 2007 végére 6-6,5 százalék ra mérséklődik.

A megkezdett gazdaságpolitikai fordulat hatásai 2007 második felében egyre inkább érezhetővé válnak. Jó esély van arra, hogy a költségvetési kiigazítás hatásosnak bizonyul. Ugyanakkor számos reformlépésre még csak ezután kerül sor. A kormányzat elvi elkötelezettsége egyértelmű, de ennek ellenére nem zárható ki, hogy kedvezőtlen politikai fejlemények nyomán a reformok továbbvitele, végrehajtása és társadalmi elfogadtatása felpuhul. Ha ez bekövetkezne, súlyos nehézségeket okozna már 2008- ban is, de főleg 2009-2010-ben.

A GKI Gazdaságkutató prognózisa 2007-re 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. tény 2007. előrejelzés október december március GDP termelés 104,3 104,1 104,9 104,2 103,9 103 103 103 Ebből: Ipar 101,8 105,9 103,9 104,3 108,6 106 106 107 Építőipar 112,7 95,8 103,9 102 96,9 105 103 103 Mezőgazdaság 90,2 99,3 154,4 97,6 93,9 102 102 102 Szállítás és távközlés 101,7 103,3 105,3 104,4 103,3 104 104 104 Egyéb szolgáltatás 105,7 104 101,9 104,7 103,3 101 101 100,5 GDP belföldi felhasználás 106,4 106,1 104,2 101,4 100,5 101 101 101 Ebből: Egyéni fogyasztás 109,8 107,8 103,2 103,8 101,2 100,5 100,5 100,5 Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 110,1 102,1 107,7 105,6 98,2 106 104 104 Külkereskedelmi áruforgalom Export 105,9 108,8 118,4 110,8 116,7 112 112 114 Import 105,1 110,1 115,2 105,3 112,6 109 109 111 Fogyasztói árindex (előző év = 100) 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 105,8 105,8 106,5 Folyó fizetési és tőke mérleg együttes egyenlege - milliárd euró -4,7 -6,4 -6,7 -5,3 -4,8* -4,8 -4,6 -4 - a GDP százalékában -6,6 -8,6 -8,1 -6 -5,4* -5,3 -4,6 -4 Munkanélküliségi ráta 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 8 8 7,8 Államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint) 9,2 7,1 6,6 7,5 9,5* 6 6 6,5 * GKI Zrt. becslése Forrás: KSH, 2007: GKI Zrt. előrejelzése