A költségvetés erőteljesen számol az európai uniós pénzek eredményes felhasználásával, az EU-források hasznosítására alapuló fejlesztések érzékelhető megindulásával – mondta expozéjában a pénzügyminiszter.
 
A költségvetési törvényjavaslat szerint 2008-ban uniós forrásból a magyar költségvetésen keresztül, illetve azon kívül összesen mintegy 820 milliárd forintot fizetnek ki a kedvezményezetteknek, az unió költségvetése felé teljesítendő hozzájárulás 200 milliárd forint körül prognosztizálható.
 
Veres János szerint a 2008-as költségvetés az ideinél valamivel gyorsabb gazdasági növekedést, szigorú gazdálkodást helyez kilátásba, és mivel már nincs szükség újabb jövedelem-elvonásra, az előterjesztés a reáljövedelmek némi növekedését, a lakossági fogyasztás kismértékű emelkedését is előrevetíti. 
 
„Magyarországon nincs szó sem gazdasági, sem szociális válságról. Nem a válság, hanem az előrehaladás jele, hogy rendet teszünk a közszférában, és megkezdtük, sőt sikeresen végigvisszük a 16 éve halogatott reformokat. Nem lehet szociális válságról beszélni akkor, amikor 2001 óta a reálbérek 30 százalékkal, a reálnyugdíjak még ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Nincs másról szó, csak egy gyors ütemű bérfelzárkózás kiigazításáról” – jelentette ki a pénzügyminiszter.
 
Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetést is konzervatívan tervezte a kormány, mert fontosak a költségvetési egyensúlycélok. Kifejtette, hogy miként 2006-ban a megváltozott deficitcélt sikerült teljesíteni, és várhatóan az idén sem lesz gond a 6,8 százalékos cél teljesítésével, mert a hiány legfeljebb 6,4 százalék lesz, úgy a tervek szerint a GDP 4,1 százalékát elérő hiány is reálisan teljesíthető. Az államháztartás eredményszemléletű adatai a pénzügyminiszter szerint a konvergenciaprogramnak megfelelően alakulnak, a hiány 2009-ben és 2010-ben is megegyezik az abban szereplő értékkel, 2011-re pedig tovább csökken.
 
Veres János kitért arra, hogy a gazdasági folyamatok a konvergenciaprogramban valószínűsített pályának megfelelőek, és nincs ok feltételezni, hogy 2008-ban lényeges eltérés következne be tőle. Mint elhangzott, az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a költségvetési szféra lehetőségei is növekednek, így a beruházási tevékenység 2008-ban már várhatóan 4 százalék körül bővül, a következő években pedig évente átlag 7 százalék körüli lehet a gyorsulás.
 
A kormány a nemzetközi környezet továbbra is kedvező feltételeivel számol, a 2007-re 15 százalék körül várt exportnövekedés után 2008-ra 12 százalékos bővülést remélnek a kivitelben, úgy, hogy a növekedési ütem meghaladja a behozatalét. A 2007. évi mintegy 1 százalékos csökkenés után a fogyasztás üteme már kismértékben nő, a lakossági fogyasztás fokozatosan emelkedik. Ennek alapján a GDP 2008-ban emelkedő ütemben, 2,8 százalék körül bővülhet – mondta Veres János.
 
A konszolidációs lépések árszintemelő hatásúak voltak, de az infláció az idei évközi csúcs után csökkenni kezdett, a márciusi 9 százalékról már 6,4 százalékra mérséklődött. Jövőre az infláció éves átlagos mértékét 4,5 százalékra várják – tette hozzá a pénzügyminiszter.
 
A közszféra jövő évi bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergenciaprogram feltételrendszerének megfelelően kell alakítani, a cél az, hogy a közszférában a keresetek összességében megőrizzék reálértéküket – mondta Veres János. Ezt részben az adótörvényekben, az adójóváírás kedvezőbb szabályozásával érik el.
 
Az expozé kitért arra, hogy a központi költségvetési szervek létszáma 2006-ban – részben a kötelezően elrendelt álláshelyszám-csökkentés, de főleg a szervezeti intézkedések hatásaként – 10700 fővel csökkent. A létszámcsökkenés az idén tovább folytatódik és eddig mintegy 8000 főt érintett. A költségvetési szervek tervezett létszáma 2008-ban közel 261 ezer fő, ami 6 ezer fővel kevesebb a 2007. évre tervezettnél. Ez nettó változás, amelyben a végrehajtott létszámcsökkentések és a feketegazdaság visszaszorításában részt vevő ellenőrző szervek megnövekedett létszámigényének együttes hatása érvényesül.
 
Veres János kiemelte, hogy az általános közösségi szolgáltatások kiadásainak csaknem 140 milliárd forintos növekedése 2008-ban nem a bürokrácia erősödésének jele, hanem számos rendszerbeli változás hatása. A központi költségvetési szervek bérleti díjának fedezete, a vagyon fejezet létrejötte önmagában több mint fele részben indokolja a kiadási többletet. Mindemellett – fejtette ki a pénzügyminiszter – a feketegazdaság elleni küzdelemre jelentős többlettámogatás jut.
 
Mint elhangzott, az innovációs kiadások növekedését a korábbi években felhalmozódott maradványok, valamint a bevételek többlete indokolja. Bár a köztisztviselői illetményalap nem emelkedik, az új teljesítmény-ösztönzési rendszer forrását előirányozta a kormány a költségvetésben. Veres közölte: a kormányzati negyed kialakításának előkészítésére szolgáló előirányzat a későbbi bevételek és hatékonyabb működés által igazolt és szükséges többletteher.