Az intézkedés azt jelenti, hogy a hetente ismétlődő, kéthetes refinanszírozási aukciókon a bank több pénzt hirdet meg a szokásosnál a "nem elsőrendű válság" miatt a bankközi piacon megszorult, egymással szemben szűkmarkú kereskedelmi bankok számára, nehogy a napi finanszírozásuk bajba kerüljön a karácsony előtti időszakban, amikor sok a lakossági kivét.

Elemzők szerint az intézkedés, a pénzellátás növelése révén, hozzájárul az inflációs várakozások erősödéséhez. A piacon már most is 2,7 százalékosra várják az euróövezetben a novemberi tizenkét havi inflációt, az EKB hivatalos, legföljebb 2 százalékos tűrésküszöbét ugyancsak messze meghaladó, októberi 2,6 százalék után. Ez ismét kizárja, hogy az EKB kamatcsökkentéssel is segíthetné az egynapos bankközi kamatok letörését, amelyek - a dollár gyengülésén kívül - szintén hozzájárulnak az euró árfolyamának csúcsdöntéseihez, de azt is valószínűtlenné teszi, hogy a bank a kamatemelés folytatásával rontana a helyzeten.

Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet már pénteken közvetve megerősítette, hogy a bank folytatja a kivárást, és decemberben sem változtat az irányadó kamatminimumán. Az EKB két tűz közé szorult: az egyik oldalon a "nem elsőrendű válság" enyhítést, a másikon a gyorsuló infláció elvileg szigorítást indokolna.

A frankfurti Európai Bankár Konferencián tartott előadásában Trichet bonyolultnak minősítette a jelenlegi helyzetet, amikor - mint mondta - "nincs helye semmiféle lazaságnak", mert még folytatódik a "nem elsőrendű válság" indukálta piaci kiigazítás.

Ez még további elemzést igényel, és az EKB továbbra is "nagyon közelről figyeli" a fejleményeket, mondta az elnök. A "nagyon közeli figyelés" afféle kulcsmondat: az EKB gyakorlatában ez a kifejezés a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberben kezdett szigorítási ciklusban a júniusi a nyolcadik negyed pontos emelés volt.

A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is - jelenleg is - kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord közeli ütemben gyarapodó pénzellátás miatt: főleg a céghitelezésben nyoma sincs hitelszűkének, az a jelek szerint a bankközi piacra korlátozódott. Mindenesetre augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, és ez a szigorítás leállítására késztette az EKB-t. A gazdasági növekedés várt lassulása közben azonban - a bank értékelése szerint - az inflációs nyomás még egyre növekszik, ezért enyhítés sem várható az EKB-tól.