Az elnök a veszteség csökkenését az elmúlt években bekövetkezett fordulatnak tulajdonítja, amely szerinte a kormányzati és a menedzsmenti filozófia változásának köszönhető.

A kormányzat, komolyan véve a vasúttársaság helyzetét, 2007-ben 116,7 milliárd forintos tőkerendezést hajtott végre és 184,1 milliárd forintnyi költségtérítést és fogyasztói árkiegészítést nyújtott - közölte Kamarás Miklós. Hozzátette: a menedzsment ezen felül a korábbi "önsajnálat" és "sértődöttség" helyett megkezdte felkutatni új pénzügyi források bevonási lehetőségeit. Megjegyezte, hogy a fordulat ellenére a MÁV adósságállománya még mindig meghaladja a 400 milliárd forintot.

Az elnök beszámolt arról, hogy dacára a visszaeső személy- és áruforgalom és a romló szolgáltatási színvonal jellemezte negatív spirálnak, a MÁV európai összehasonlításban még mindig a legbiztonságosabb vasúttársaságok közé tartozik.

Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a vasút jövőjét a modernizáció sikere határozza majd meg. Ennek forrását nem csak az államtól, hanem a pénzpiacról és a növekvő bevételekből kívánja a társaság előteremteni.

Beszámolt arról, hogy a MÁV 75-100 milliárd forintos kötvényprogramban gondolkozik, 15 éves futamidővel. A vállalati folyamatok átszervezésétől 5-10 milliárd forintos megtakarítást remél a cég. A költségek 45 százalékát kitevő személyi jellegű kiadásokon egyelőre nemigen lehet faragni, azt csak a modernizáció előrehaladtával lehet majd csökkenteni.

A vezérigazgató jelezte, hogy a MÁV jövőre 25 éves vasúti programot alkot, illetve elkészít egy három évre szóló tervet is. Fónagy János, a bizottság fideszes képviselője jelezte, hogy alapvető különbség van a menedzsment, illetve a kormány és az ellenzék között a vasút szerepét illetően. Szerinte amíg a kormány a vasutat vállalati ügyként kezeli és a fejlesztéseket profitorientált szempontok szerint a versenyfeltételek mentén értékeli, pedig azt közszolgáltatásként, a társadalom ügyeként kellene kezelni.

Az ellenzéki politikus szerint a vasút sosem lesz abban a pénzügyi helyzetben, hogy az adósságait saját maga vissza tudja fizetni és stabilan nyereségesen működjön. Ennek ellenére drukkol a vezetésnek, hogy a felvázolt, túlzottan ambiciózus terveit megvalósítsa.

Puch László, a bizottság szocialista elnöke úgy vélekedett, hogy valóban nem szabad csak gazdasági szempontok szerint tervezni a vasúttársaság jövőjét. Azt szerinte azonban látni kell, hogy a vasút szerepe a gyorsuló világban megváltozott, és vélhetőleg az elkövetkező 50 évben is változni fog. Ehhez a stratégiának igazodnia kell.

Hangoztatta: a szárnyvonalak kapcsán kötött fél éves "fegyverszünet" jó alkalom lehet arra, hogy a politika beszéljen a vasútról és konszenzus alakuljon ki a távlati fejlődést illetően. Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára annyit fűzött hozzá, hogy szerinte nincsen filozófiai különbség a két oldal között. Ha egyszerű vállalatként kezelné a kormány a MÁV-ot, akkor egyáltalán nem lennének fejlesztések, mert azok közül rövid távon egy sem térül meg.