A megközelítőleg tíz hónapon át tartó eseménysorozat 2008. április 7-11. között zajló második szakaszát Kína két dinamikusan fejlődő középső nagyvárosában Lanzhouban és Chengduban illetve Kína egyik jelentős nemzetközi kikötővárosában Qingdaoban rendezik meg.

Az ITD Hungary közleménye szerint a városok kiválasztásában fontos szempont volt, hogy Kína belső tartományaiban a nemzetközi verseny még jóval kisebb, mint a keleti, dél-keleti tengerparti régiókban, ugyanakkor a nemzetközi együttműködéseket kínai központi kormányzati támogatás segíti a gazdaság számos területén.

Az április 7-én Lanzhouban, április 9-én Chengduban, április 11-én pedig Qingdaoban megrendezendő üzleti fórumok programja egységes: a kiutazó magyar vállalatok megismerkedhetnek a városokban, illetve tartományokban elérhető üzleti- befektetési lehetőségekkel, az érvényben levő szabályozókkal, támogatásokkal, a kínai cégek pedig a magyar lehetőségekről tájékozódhatnak.

Az ITD Hungary a nyitóprogramhoz hasonlóan ismét megnyert Magyarországon már befektető nagyvállalatokat, hogy ismertessék eddigi tapasztalataikat. Így a befektetési ügynökséget a kínai tulajdonú, plazma- és LCD-televíziókat előállító Hisense, illetve a Szentgotthárdon váltókat gyártó amerikai Allison Transmissions segíti, hogy bemutathassa Magyarországot.

A rendezvénysorozat alkalmával feltétlenül szeretnék felhívni a kínai cégek figyelmét a magyar technológiai potenciálra, mert míg a magyar cégek jellemzően kedvező árú kínai gyártókat, alkatrész-beszállítókat keresnek, addig a kínai vállalatok technológiát, technológia transzfert és know-how-t – olvasható a közleményben.

Az ITD Hungary szerint elsősorban a környezetvédelem lehet az a terület, ahol a technológiák, különféle megoldások szállítására képes magyar vállalatok számára babér teremhet. Ezen belül is két fő terület prosperál: az ipari illetve kommunális szennyvíz-tisztítás és a hulladékkezelés. Ezek mellett az agrárium, az élelmiszeripar, a gyógyászat, illetve egyes gépipari, nehézipari területeken nagy az érdeklődés az új gyártási technológiák, illetve a már meglévő kínai technológiák továbbfejlesztése iránt.

Potenciális magyar exporttermékek esetén a gyógyszerek, gyógyhatású szerek, orvosi műszerek és berendezések, az energetikai iparágak vagy a luxustermékek piacának bővülése jelenthet jelentős felvevőpiacot a külföldi, így a magyar áruknak is. Magyar beszállítási lehetőségek esetén pedig a város- és infrastrukturális fejlesztésekbe való magyar bekapcsolódást érdemes megemlíteni – olvasható a közleményben.

Az üzleti programokat ennek megfelelően minden állomáson kétoldalú üzletember-találkozók zárják, 2008. április 8-án és 10-én pedig a magyar vállalatok célzott üzleti partnerlátogatásokon vehetnek részt, illetve előre egyeztetett kétoldalú tárgyalásokat folytathatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a Kínából érkező behozatal értéke 3,746 milliárd euró volt, ami 21,6 százalékos növekedés 2006-hoz képest. A kivitel értéke meghaladta a 747 millió eurót, ez 22,8 százalékos bővülés az előző évhez viszonyítva.