A KSH előző napi közlése szerint a bruttó átlagkeresetek január-februárban, összességében 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított napi felzárkózó piaci helyzetértékelések pénteki kiadása azonban az átlagból kiemeli, hogy a versenyszférában februárban 14,4 százalékos volt az éves bruttó béremelkedés az előző havi 9,7 százalék után, és a prémiumok nélküli éves magánszektorbeli emelkedés is 10,4 százalékra gyorsult a januári 8,7 százalékról.

A GS elemzése szerint "e sokkolóan magas" adatok részleteit tekintve megállapítható, hogy a béremelkedés meglehetősen széles bázisú, és nem lehet csak a magasabb végzettségű alkalmazotti állomány minimálbér-emelésével magyarázni.

A ház szerint már a januári magánszektorbeli béradat is "kellemetlen meglepetés volt" az MNB számára, és szerepet játszott a márciusi jegybanki kamatemelésben. A Goldman Sachs londoni elemzői szerint az új béradatok várhatóan erősítik az újabb kamatemelés mellett szóló érveket.

A forinterősödés eddig növelte annak az esélyét, hogy az MNB a következő, április 28-ai ülésén egyáltalán nem fog kamatot emelni, most már azonban a fél százalékpontos emelésnek is nagyobb a valószínűsége, mint a negyed százalékpontosnak, áll a Goldman Sachs pénteki londoni előrejelzésében.

A GS várakozása szerint a magyar jegybanki alapkamat a következő három hónapban 9 százalékra fog tovább emelkedni, vagyis olyan szintre, "amelyet még a piac sem áraz"; a határidős kamatpiaci kontraktusokból 8,50 százalék körüli tetőzési várakozás szűrhető le.

Londoni elemzők már előző nap, közvetlenül a friss béradatok közzététele után újabb agresszív magyarországi kamatemeléseket jósoltak.

A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzőinek kommentárja szerint a versenyszféra bérnövekedésének – egyszeri kifizetések nélkül is – meredek gyorsulása további aggodalmakat kelt a másodlagos inflációs kockázatokkal kapcsolatban.

A ház azzal számol, hogy az MNB Monetáris Tanácsa "nagyon rövid távon" a kivárást fogja pártolni, addig, amíg ki nem jönnek májusban az új inflációs előrejelzések. A gazdaság sebezhető állapota, a globális környezet bizonytalansága és a változatlanul kedvezőtlen inflációs kilátások miatt azonban a londoni Dresdner-részleg 1,00 százalékpontos további kamatemelést sem zár ki az idei évre, vagyis szintén 9 százalékra várja az MNB-kamat tetőzését.

A citybeli elemzői közösség mindazonáltal továbbra is teljesen megosztott annak megítélésében, hogy mi lenne a helyes magyarországi kamatpálya. A távlati prognózisoknak az iránya sem egyezik: 1,00 százalékpontos éven belüli kamatemelési jóslat és ugyanilyen mértékű kamatcsökkentési előrejelzés egyaránt forgalomban van a Cityben, attól függően, hogy az egyes elemzők a növekedési vagy az inflációs kilátásokra helyezik-e a hangsúlyt.

A Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői például rendre úgy fogalmaznak kommentárjaikban, hogy a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a magyar gazdaságnak szüksége van", mivel a valós probléma a növekedés, nem az infláció.

A BNP Paribas elemzői szerint az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi indoka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út a teljes körű recesszióhoz".