Márciusban 4,1 százalékos, februárban 4,2 százalékos, tavaly áprilisban 2,3 százalékos volt a tizenkét havi ütem. Elemzők szerint a fokozatos lassulás már tükrözi a Lengyel Nemzeti Bank eddigi kamatemeléseinek hatását, és a további bérinfláció fogja eldönteni, mikor folytatja a bank a szigorítást, és mennyire. A kormány és a bank közötti, újkeletű egyetértés jegyében szerdán a lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski is megdicsérte a központi bankot az infláció stabilizálásáért.

A lengyel vállalatoknál az alkalmazottak bruttó átlagbére márciusban 3144 zlotyi (232 ezer forint) volt, nominálisan 10,2 százalékkal több, mint tavaly márciusban. A tizenkét havi béremelkedés üteme csökkent a februári 12,8 százalékhoz képest, és elmaradt az elemzők várta 11,1 százaléktól is. Tavaly márciusban 9,1 százalékos volt a tizenkét havi átlagbér-emelkedés. A vállalatoknál foglalkoztatottak száma tavaly márciushoz képest közben 5,8 százalékkal nőtt.

A Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsa legutóbb március végén emelte alapkamatát, az egyhetes repót, újabb negyed százalékponttal 5,75 százalékra, azóta nem mozdult. A bank tavaly április végén, egyévi szóbeli figyelmeztetés után, megkezdte a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással és az államháztartás helyzetével magyarázva intézkedéseit. Tavaly négyszer, idén eddig háromszor szigorított a bank. Az elemzők többsége az áprilisi inflációs adat előtt még fél százalékpontnyi szigorítást tartott esedékesnek az idén. 

A közfinanszírozás oldaláról egyelőre nincs inflációs veszély: a lengyel költségvetés az első negyedévet 3,1 milliárd zlotyis többlettel végezte, a mostani második negyedévre egyensúlyt jósol a pénzügyminisztérium. Egész évre 27,1 milliárd zlotyis hiány a terv. Annál gyengébb a növekvő hiányú fizetési mérleg, főleg az exportnál gyorsabban növekvő import miatt, ami továbbra is erős lakossági fogyasztást sejtet. A folyómérleghiány utolsó adat szerint 1,324 milliárd euró volt februárban a januári 1,105 milliárd után. Februárban a tizenkét havi exportnövekmény 19,3 százalékos volt ugyan a januári 15,1 százalék után, ám közben az import bővülése 20,7 százalékra gyorsult 12,2 százalékról. 

A lengyel kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nőtt a korábbi, igen alacsony szintekről, januárban 20,9 százalékkal, februárban 23,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de márciusban az ütem már 15,7 százalékra lassult. Tavaly márciusban is már 19,2 százalékos volt az éves többlete.

Nem csoda, hogy a lengyel központi bank folytonosan szigorított eddig, noha a lengyel gazdaság növekedési kilátásai nem egyértelműen jók a külső környezet romlása miatt. A gazdasági növekedés idei lassulására szóló összes előrejelzést elbizonytalanította azonban, hogy januárban az ipari termelés meglepetésre növekedésre váltott a decemberi havi visszaesés után, és 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a decemberi, 6,4 százalékos éves többlet után. Utolsó adat szerint februárban tovább gyorsult a növekedés üteme, éves összehasonlításban 15,0 százalékra, de márciusban éppoly hirtelen 0,9 százalékra lassult.

A lengyel hazai össztermék tavaly 6,5 százalékkal nőtt, tíz éven belül a leggyorsabban. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után. 
A lakossági fogyasztás tavaly 5,2 százalékkal nőtt változatlan áron, a 2006-os, 4,9 százalékos éves átlagról gyorsulva. 2005-ben még csak 2,0 százalékkal bővült a lakossági fogyasztás.

Tavaly átlagosan 9,2 százalékkal emelkedett az átlagbér Lengyelországban, 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett. 2006-ban az évi átlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest. A beruházások értéke tavaly, változatlan áron, 20,4 százalékkal volt több a 2006-osnál. 2006-ban egész évben 15,6 százalékos, 2005-ben 6,5 százalékos átlagos többletet mértek.

A gazdasági növekedés várt lassulása dacára a Lengyel Nemzeti Bankban túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai konkurencia miatt a bérszínvonal - és vele a lakossági fogyasztás - egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő, és főleg még a gyorsuló inflációt is meghaladva nő, és ez, együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást, akkor is, ha a GDP-növekedés egészében esetleg lassulna.

Az Európai Bizottság a maga részéről 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol Lengyelországnak idénre - az ősszel jósolt 5,6 százalék helyett -, és 5,0 százalékost jövőre. Ugyanakkor az ez évi átlagos inflációra szóló előrejelzését 4,3 százalékra emelte az ősszel jósolt 2,8 százalékról.

Lengyel közgazdászok évi átlagban 4-5 százalékos GDP-növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak az országban. A lengyel központi bank 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel, készülve az euró 2012-2015 között elképzelhető bevezetésére. Lengyelországnak nincs hivatalos céldátuma az euróövezeti csatlakozásra.