Ez a kérdés nem csak a részvénypiacokon, hanem a devizapiacon is nagy kérdés, így már nem is meglepő, hogy a kötvénypiacon is kételyek merülnek fel a befektetőkben a hozamok szintjének jövőbeli alakulását tekintve.

A korábbiakhoz hasonlóan a mostani korrekció is a fejlett piacok irányából terjedt a fejlődők irányába; a Fed kamatdöntését kísérő dokumentumból kiderül, hogy nem kívánják tovább lazítani a monetáris kondíciókat. A foglalkoztatás viszont nem javul, az infláció erősödik, miközben a növekedés nem akar beindulni továbbra sem. Ehhez képest – meglepő módon – az EU GDP növekedése még mindig erős, a német gazdaság rendkívüli bővülésének köszönhetően, de a bizalmi indexek is jó gazdasági környezetet mutatnak. Ez kissé furcsa – bár volt már rá példa -, így nem lennénk meglepve, ha a továbbiakban erős romlás lenne ezekben az adatokban is.

Devizapiac

A devizapiaci eseményeket a fent említett makrogazdasági folyamatok határozták meg. A dollár gyengülése egyenesen következett a rossz amerikai makrogazdasági adatok után.

Ezzel együtt a jó európai uniós adatok nem okoztak különösebben derűs hangulatot az öreg kontinensen, mivel az inflációs félelmek itt is elég markánsan megjelentek, sőt ezek a félelmek a feltörekvő piacok tekintetében is depressziót okoznak.

A dollár gyengülése azt jelenti, hogy az a sáv, amelyben az euró/dollár mozgott hosszú időn keresztül még mindig nem sérült, így tartani lehet attól, hogy a „zöldhasú” ismét a korábbi szintekre esik az euróval szemben. Ez a keresztárfolyam szint pedig a hosszabb trendeket tekintve akár 162, 1,63 is lehet, de az sem kizárt, hogy egy oldalazó mozgásba fordul a piac, ami nem éppen szívderítő dolog, ugyanis ez a sáv igen széles; 1,54-1,60…
Ma azt tudjuk mondani, hogy a dollár gyengülése és erősödése ugyanolyan erős lehetőség, így ebben a deviza-párban ma inkább kivárást javasolunk.

A hazai piacon meglepő események zajlottak le; a forint több mint két éves csúcsra emelkedett az euróval szemben, miközben semmi új információ nem jelent meg a makrogazdaságról, ami azt mutatná, hogy jelentős pozitív változás állt volna be a folyamatokban. A török jegybank kamatemelése, a szlovák korona erősödése, valamint a hazai jegybank kamatemelési várakozások azonban erősítették a forintot. Ezzel egy időben a forint olyan szinteket ért el az euróval szemben, ahol több milliárd euró értékű opciókat kötöttek a bankok különböző befektetési termékeik fedezeteként. Ha az opciók szintjeit megközelíti a jegyzés, a bankok zárják ezeket a pozíciókat, ami további forinterősödést indukál. Egyelőre csak egy ilyen szintet „ütöttek ki”, méghozzá 242,50-243 körüli szinteken. Innen a forint már gyengült, azért nem közelítettük meg a következő szinteket, de nem lehetetlen, hogy az MNB kamatdöntése után erre sor kerüljön. Amennyiben ugyanis az MNB emel, az olaj lehet a tűzre!

Pusztán piaci logika alapján arra számítunk, hogy a jegybank nem emeli meg a kamatot, így a forint nem erősödik tovább. De azt meg kell jegyeznünk, hogy az MNB-nek vannak más szempontjai is a döntése során, mint kizárólag a piaci logika.

Feltételezésünk szerint az euró/forint sávban marad (245-250) addig, amíg a feltörekvő piaci hangulatban nem áll be jelentős változás. Erre ma nem sok tényező utal, mégis érzésünk szerint akár komolyabb korrekció is jöhet. Az euró/japán jen és a dollár/japán jen is kiegyensúlyozott képet mutat, de a mai helyzetben a legkisebb negatív hír is nagy változásokat képes indukálni.

Ajánlásunk itt sem ad sok támpontot, mivel igen bizonytalannak ítéljük a helyzetet: kivárás!

Az Egyesült Államokban tovább tart a március közepe óta tartó hozamemelkedés, hiszen a befektetők a makrogazdasági helyzet romlása miatt nem találják jó befektetési terepnek – az egyébként történelmi kitekintésben még mindig alacsony hozamú – kötvényeket. A 10 éves államkötvények hozama ismét 3,90 százalék fölé emelkedett.

Európában a múlt hét elején átmeneti 4,20 százalékosra csökkenő hozamok ismét dinamikusan emelkednek: mára elérte a 10 éves állampapírok hozama a 4,40 százalékot.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy azokban a gazdaságokban – ahol egyébként a tőkebeáramlás pozitív egyenleget mutat – is csak stagnáltak a hozamok. De azokban az országokban, ahol makrogazdasági feszültségek vannak a hozamok emelkedést mutatnak.

A hazai piacon kiegyenlítet volt a kereskedés, a korábbi szintekről az egy és három éves papírok hozama csökkent, míg a többi lejárat inkább stagnálást mutat. Mi lesz a hozamok iránya a jövőben? Ha azzal számolunk (márpedig ezt feltételezzük), hogy az MNB változatlanul hagyja a kamatszintet, akkor továbbra is jó vétel a 3-5 éves szegmens. Ajánlásunk tehát az előbbi állampapírok vétele.

Ajánlások

Állampapír piac: Hazai: 3-5 év vétel Fejlődő piacok: eladás Vállalati kötvények: Eladás Nemzetközi részvénypiac: Orosz piac; vétel Hazai részvénypiac: kivárás Befektetési alapok: Orosz részvényalapok vétele

A részvénypiacokat megtépázta az amerikai makrogazdasági adatok által indukált piaci depresszió. Korábban már arról cikkeztek a vezető gazdasági újságok, hogy részvény árak elértek a fair értékükhöz, így a kedvezőtlen adatok hatására logikus volt, hogy esés következzen. Ma az a kérdés, hogy tovább folytatódik-e a lejtmenet, vagy ismét egy kisebb (nagyobb) emelkedő periódus következik.

Véleményünk szerint a további esésnek nagyobb az esélye, mivel a makrogazdasági adatokban nem várunk – rövid távon – érdemi javulást. A korábban jó (pozitív) teljesítményt mutató tőzsdék is negatívba fordultak, igaz még így is felülteljesítették a korábban is gyengébb társaikat.

A BÉT sem volt kivétel ez alól. A csökkenő forgalom mellett a volatilitás is csökkent ugyan, de az árak lassan csorognak lefelé… A helyzet nem drámai, de ma nem látunk jó befektetési célpontot a hazai tőzsdén.
A nemzetközi piacokon továbbra is az orosz tőzsde ajánlható, de itt is most inkább csak a belépési pontokat érdemes keresni, mert lehet egy – átmeneti – korrekció. Ideális belépési pont lehet a 2350-2400 közötti szint, de csak abban az esetben, ha az olaj ára nem esik meredeken (inkább az összeomlás lenne a helyes kifejezés …).

Fürjes Szabolcs