A gazdaság stagnálása mellett inflációs nyomás van a gazdaságon, ami a növekedés későbbi beindulását akadályozza, miközben a vállalati nyereségeket erodálja, a kötvényhozamokat magasan tartja, és a központi bankok is kénytelenek az irányadó kamatokat magasan tartani. Ebből a helyzetből csak nagy nehézségek árán keveredhet ki a gazdaság.

Nemcsak a reálgazdaság szenved, hanem a befektetések hozamai sem alakulnak az elvártnak megfelelően, mivel a részvények a csökkenő vállalati nyereségek miatt veszítenek az árukból, míg a kötvények – a magas hozamok ellenére – alacsony, vagy éppen negatív reálkamatot biztosítanak.

Sokan keresik a választ a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a fent említett helyzet kialakulása ellen, de úgy tűnik, senki nem tud olyan megoldást, amely elkerülhetővé tenné a stagfláció kialakulását. A helyzetet talán a gazdaságok alkalmazkodóképessége mentheti meg, de ehhez változásokat kell elérni a valós kereslet-kínálati viszonyokat torzító rögzített árrendszerekben, szabályozni kell a piacokat egyoldalú nyomás alá helyező indexkövető alapok árupiaci befektetéseit, valamint a fejlett gazdaságoknak – különösen Európában – még inkább növelniük kell a termelés hatékonyságát. Ezeket előbb-utóbb kikényszeríti a piac is, csak az a kérdés, hogy a döntési helyzetben lévők időben reagálnak-e a kihívásokra.

Devizapiac

A nemzetközi devizapiaci kereskedésre általánosan jellemző, hogy a forgalom csökken, viszont a keresztárfolyamok egyre hektikusabb mozgásokat produkálnak.

Ennek ellenére nem alakulnak ki trendek a vezető devizák tekintetében, mert ma senkinek sincs kialakult véleménye arról, hogy hogyan fognak alakulni a jegybanki alapkamatok a jövőben. Csak egyben ért egyet a piaci szereplők döntő hányada: kamatemelések következnek. Az ütem és a mérték azonban jelenleg nem jelezhető előre.

Ilyen körülmények között az euró/dollár beszorult egy határozott sávba, amelyben egyre gyorsul a mozgás, akár egy nap alatt is képes bejárni a teljes sávot a jegyzés. Ma az valószínűsíthető, hogy a sáv fennmarad, így a dollár ismét gyengül az euróval szemben. Tehát euró vételt javasolunk a dollárral szemben.

A „carry-trade” devizapárok a március közepi lokális minimumuk óta határozottan és trendszerűen emelkedést mutatnak (gyengül a japán jen és a svájci frank is), ami a „carry” fokozódását mutatja. Érdekes viszont, hogy közben esnek a részvényárak… A még mindig olcsó hitelek generálta likviditás ugyanis az árupiacokon csapódik le. Ez azért okoz különösen nagy problémát, mert ez az egyébként is emelkedő inflációt tovább gerjeszti.

A hazai piacon a folyamatok beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe: a magas kamatok csábítják a befektetőket, ugyanakkor a beérkező tőke nem a kötvénypiacon, hanem a bankközi piacon keres befektetési lehetőségeket.

Jól látható, hogy a forint erősödő trendje nem tört meg, viszont a csatornán belül most a gyenge oldalhoz áll közelebb a jegyzés, így – ha a „carry” és a kamatelőny továbbra is támogatja a forintot – erősödhet a hazai deviza.

Emiatt olyan befektetéseket ajánlunk, ami a forint erősödése esetén jelent kiemelkedő hozamlehetőséget. Ez – vérmérséklettől függően – lehet valamilyen strukturált betét/kötvény, vagy a hozamkülönbséget kihasználó SWAP-ügylet, de akár tőkeáttételt jelentő közvetlen devizapiaci befektetés is.

A fejlett piacokon rendületlenül emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok egyértelművé tették, hogy a következő lépéseik már a kamatemelés irányába fognak hatni.

A hazai piacon is jól látható, hogy a korábbi csúcsokra (március-április) szaladtak a hozamok. Ennek oka az, hogy a tízéves bundok hozama 4,75 százalékig, míg a tízéves amerikai állampapír hozama 4,26 százalékra emelkedett. Ha a fejlődő piacokon nem emelkednének a hozamok, az a hozamfelár csökkenését jelentené, de amikor a reálgazdasági konvergenciafolyamat lassul, akkor a hozamfelár nem csökkenhet.

A felzárkózás egyébként azért lassul, mert a feltörekvő gazdaságok konvergenciája a fejlett piacokhoz a növekedési ütemkülönbségen keresztül ment végbe. Jelenleg azonban a növekedésbeli különbségek csökkenőben vannak, vagy jó esetben is csak stagnálnak, ezért a hozamok emelkedése várható a továbbiakban is.

Mégis azt mondjuk, hogy a 3-5 éves papírok árazása ma ismét olyan attraktív, hogy érdemes gyűjtögetni ezeket, azzal a kitétellel, hogy hosszú távú – akár lejáratig tartó – befektetési időtávval érdemes kalkulálni. A rövidebb oldalon ma inkább a bankok által kínált akciós betéti konstrukciókat ajánljuk, mivel itt – a befektetés természetéből adódóan – nincs hozamkockázat sem, cserébe persze átmenetileg le kell mondanunk a befektetésünk egy részének likviditásáról.

Mivel a hazai folyamatok a nemzetközi tőkemozgások lenyomatai, a globális piac egészére igazak a hazai piacról elmondottak: ma a feltörekvő piacokon és a fejlett piacokon sem érdemes kötvényeket vásárolni, hacsak nem tartjuk meg a kötvényeinket lejáratig és futjuk azt a kockázatot, hogy az infláció magasabb szinten alakul, mint eddig gondoltuk.

A részvénypiacok mozgása szintén felgyorsult, de itt a vezető devizáktól eltérően határozottan az esés irányába mozogtak az árak. Ennek oka rövid távon a korábbi emelkedéseken elért nyereségek realizásában, hosszabb távon pedig a bevezetőben említett stagflációs félelemben keresendő.

Azzal együtt, hogy a forgalom továbbra sem magas (ez esésben sem emelkedett érdemben), az árváltozások gyorsasága (volatilitás) jelentősen fokozódott. Ennek oka, hogy a mai helyzetben a részvényárak egyre jobb befektetési lehetőséget jelentenek (sok alulárazott részvény van ma már), ugyanakkor egyáltalán nem zárható ki további esés, így ma inkább kivárnak a vételekkel a befektetők. Az eladók pedig azért nem döntik be a piacokat, mert ők kedvezőbb kilépési pontokat keresnek az eladásokhoz.

Ajánlások

Állampapírpiac: Hazai: 3-5 év vétel (lejáratig megtartva) Fejlődő piacok: eladás Vállalati kötvények: Eladás Nemzetközi részvénypiac: Oroszország, Brazília; tartás Hazai részvénypiac: OTP: 6 200-6 300: vétel, 6 800 fölött: eladás, MOL: 20 500-21 000: vétel, 22 500 fölött eladás RG: 32 500: vétel, 33 800-34 000 fölött: eladás MTelekom: 750 alatt: vétel, 790-800 fölött: eladás Befektetési alapok: Oroszország, Brazília alapok; tartás

A hazai piac sem volt kivétel: a részvények ára esett, a volatilitás fokozódott, a forgalom viszont továbbra is alacsony maradt – bár az emelkedő napokon némileg magasabb szinten alakul, ami egy halvány reménysugár lehet azoknak, akik bennragadtak magasabban vásárolt részvényeikbe.

Nem véletlen, hogy a beragadt pozíciók kerülnek említésre; sok befektető ma még tartja pozícióit, arra várva, hogy kedvezőbb kilépési pontokon zárja azokat. Ez persze ahhoz vezet, hogy az emelkedésnek egyre kisebb az esélye… Ezúttal egyedi részvényekkel nem is foglalkozunk, hiszen nem lóg ki egyik részvény sem a nemzetközi sodrásból, ugyanakkor azt meg kell jegyeznünk, hogy az OTP látványosan visszaerősödött a 6400 körüli szintekről, míg a Richter 32 700-ról tudott elrugaszkodni, miközben a Mol 21 000-ről indult el felfelé. Az MTelekom viszont nem érte el a korábban belépési pontként megjelölt 750 forintos szintet.

Ma még nem érdemes vásárolni, inkább egy 5-10 százalékos emelkedés esetén már eladásokban kell gondolkodni. Ma azt gondoljuk, hogy a korábbi minimumok körül érdemes lehet vásárolni, de csak akkor, ha azt látjuk, hogy az emelkedő napon a forgalom is emelkedik.

A feltörekvő piacokon ma nem látunk különösen jó befektetési lehetőségeket, de a korábban ajánlott brazil és orosz részvénypiacot érdemes tartani.

Fürjes Szabolcs