Évi 182 milliárd forintot hozhatnak a széndioxid-kvóták

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarország 2013-tól 2020-ig akár évi 182 milliárd forint plusz bevételre tehetne szert a széndioxid-kvóták eladásából, amennyiben az Európai Bizottság 1990-hez, mint bázisévhez viszonyítva határozná meg azok szétosztását a felmerült 2005 helyett - mondta Olajos Péter (MDF) néppárti európai parlamenti képviselő Brüsszelben.

Olajos Péter (MDF) néppárti európai parlamenti képviselő már benyújtotta az 1990 mint bázisév kijelölését célzó módosító javaslatát a döntéshozóknak. Elmondta: az elmúlt 18 évben Kelet-Európában jelentősen csökkent a széndioxid-kibocsátás, Magyarország üvegházhatású-gázemissziója 27 millió tonnával mérséklődött 1990-óta. Fontosnak nevezte, hogy az unió elismerje ezen országok törekvéseit, amelyek összhangban állnak az EU jelenlegi környezetvédelmi céljaival. 

Olajos Péter hangsúlyozta: a kormánynak támogatnia kell a javaslatot az Európai Tanács ülésén, illetve párbeszédet kell kezdenie az 1990-es bázisév kijelölésében érdekelt tagállamok - többek között Németország és Franciaország - vezetőivel. Hozzátette: a javaslat elfogadása esetén megszerezhető 182 milliárd forint kiegészíthető lenne magyarországi és uniós támogatásokkal, valamint a más tagországokból származó közvetlen széndioxid csökkentési beruházásokkal, az így nyerhető összeg elérné az évi 250 milliárd forintot. Amennyibe a bázisév 2005 lenne, ez az összeg 70 milliárd forint plusz bevételt jelentene.
 
A képviselő javaslata szerint a befolyt összeget elsősorban a lakásenergetikai korszerűsítést célzó programokra kellene fordítani, ez további kibocsátáscsökkenést eredményezne. Olajos Péter beszélt a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos szabályozásról is annak kapcsán, hogy a munkáját nemrég megkezdő francia elnökség fontosnak tartja egy egységes uniós álláspont kialakítását a kérdésben. A képviselő szerint a közös álláspont kialakítására nincs sok esély, ugyanis a tagállamok eltérően vélekednek a kérdésről. A megoldást az egyéni, nemzeti szabályozás jelentené.