Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint az akvizíció hosszabb távon komoly értéket teremthet a Mol számára, rövidebb távon azonban aligha lesz jelentős piacmozgató hatása.

Az elemző hosszabb távon abban látja az ügylet jelentőségét, hogy a lépés a Mol "Oroszország-függőségét" csökkentheti, a földgáz tekintetében is megteremtheti azt az alternatív beszerzési lehetőséget, amit a kőolaj esetében az Adria vezeték jelent. A nyugat-európai gázrendszerhez való szorosabb kapcsolódás, illetve egy folyékony földgáz kirakodására alkalmas kikötői terminál olyan technikai lehetőségeket jelent, amelyek révén – a Mol fokozódó közel-keleti aktivitásával együtt – a magyar olajvállalat stratégiai mozgástere lényegesen tágabb lehet, mint jelenleg.

A Concorde elemzőjének várakozása szerint az INA 2012-ig képes lesz az EBITDA – kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény - megháromszorozására, a 2007-es 433 millió dollárról az EBITDA 1,2 milliárd dollárra nőhet. E lehetséges fejlődési pályában szerepet játszik a horvátországi gázpiac szabályozásának az európai sztenderdekhez igazítása - Horvátország 2011-től várható EU-csatlakozásával –, az üzemanyagok piacának várható liberalizálása, az INA két finomítójának a Mol segítségével történő korszerűsítése, az olaj- és a gázkitermelés volumenének növekedése, valamint a költségcsökkentési program előrehaladása.

Vágó Attila számításai szerint egy INA részvény fair értéke jelenleg 2758 kuna, aminek a fényében a Mol ajánlat nem mondható túlzónak.

Herczenik Ákos, a Raiffesen Bank elemzője szerint a 2800 kunás Mol-ajánlat csak kevéssel haladja meg az előírt minimumárat, ami 2573 kuna, és alig magasabb az INA részvények jelenlegi árfolyamánál, továbbá a piaci várakozások legalján van. Az elemző úgy gondolja, hogy ezen az árfolyamon a Mol aligha lesz képes jelentős mennyiséget megszerezni a 30 százaléknyi közkézen lévő INA-részvényből.

Az elemző úgy véli, a fundamentális szempontok magasabb árfolyamot indokolnának. Véleménye szerint figyelembe kell venni azt, hogy Horvátország EU-csatlakozását követően a horvát gázpiacot liberalizálni kell, ami jövedelmezővé teheti ezt a jelenleg veszteséges üzletágat, továbbá jelentős potenciált jelentenek a hatékonyság növelő projektek is.

A Raiffeisen Bank szakértője szerint az alacsony ajánlati árat két dolog magyarázhatja. Az egyik egy közeli részvénycserés megállapodás a Mol és a horvát kormány között, ami lehetővé teszi a Mol számára az irányító többség megszerzését anélkül, hogy jelentős mennyiségű közkézen lévő részvényt vásárolna föl. Ez a forgatókönyv lenne a legelőnyösebb a Mol számára. A másik variáció, hogy a Mol teszteli a piacot, és később megemeli az ajánlati árat. Erre az ajánlat közzététele után 21 napig van lehetősége.

A Mol az INA 31 százaléknyi, közkézen forgó részvényeire tett ajánlatot, részvényenként 2.800 kunás árfolyamon, amelyet hétfőn hagyott jóvá a horvát tőkepiaci felügyelet. A horvát olajipari konszern további 44 százaléka állami tulajdonban van, a Mol tulajdoni részesedése pedig 25 százalék. A Mol többségi tulajdonra akar szert tenni az INA-ban, és részvénycseréről tárgyal a horvát kormánnyal is, erről azonban részleteket egyelőre nem tudni. A horvát állam tartósan 25 százalék feletti részesedést kíván birtokolni az INA-ban.