Az MNB hétfői ülésének eredményére előrejelzést adó 19 elemző mindegyike azt várja, hogy változatlan marad a 8,5 százalékos magyar jegybanki alapkamat. Egyöntetű maradt az a vélemény is, hogy az idei év eleji kamatemeléseket már nem követi újabb hasonló döntés, a bank következő lépése a kamatok lazítása lesz. Most először fordult elő, hogy az elemzők többsége szerint a kamatcsökkentésre még a jövő év előtt sor kerülhet, igaz, szűk többség, 20 elemző közül 11 volt ezen a véleményen. A bizonytalanságot a kis többség mellett az is jelzi, hogy több elemző csaknem ugyanakkora esélyt adott a 2008 végén, illetve a 2009 elején bekövetkező kamatcsökkentésnek.

Az MNB fő előrejelzési horizontjára, 2010-re vonatkozó átlagos éves inflációs konszenzus némileg – 15 bázisponttal – emelkedett, 3,2 százalékra, ami valamivel meghaladja a 3 százalékos középtávú MNB-kormány közös inflációs célt.

A kamatkilátások változását Magyarországon és a régióban az elemzők tipikusan azzal indokolják, hogy egyre több jel mutat a gazdasági lassulásra a régió fő exportpiacán, az eurózónában. Magyarország esetében ugyanakkor az is közrejátszhat, hogy az idén eddig 6,5 és 7,1 százalék között ragadt be az infláció, a szeptemberi éves inflációra vonatkozó konszenzus 6,15 százalék.

Németország, a régió legnagyobb exportpiaca Ifo üzleti bizalmi indexe a szerdán publikált adatok szerint szeptemberben a 2005 közepe óta mért legalacsonyabb szintre, 92,9 pontra csökkent a már alacsony augusztusi 94,8-ról.

A keresletszűkülés, amely súlyosan érintheti Közép-Európa országainak exportját, ugyanakkor csökkentheti az importált inflációt.

Az elemzői konszenzus a harmadik negyedévre és az év egészére is 2,15 százalék körüli magyar gazdasági növekedést vetít előre, valamelyest többet, mint egy hónapja. A jövő év esetében a növekedésre vonatkozó konszenzust négytized százalékkal, 2,6 százalékra csökkentették az elemzők. Alacsonyabb a konszenzus a 2009-es költségvetési törvényjavaslat feltevései közt szereplő 3 százalékos növekedésnél is, de megegyezik az MNB augusztusi inflációs jelentésében szereplő előrejelzéssel.

Az államháztartási hiányt tekintve a konszenzus a GDP 3,4 százaléka az előirányzott 3,2 százalékkal szemben.

Az előrejelzések nem mutatnak nagy mozgásokat a forint euró elleni árfolyamában: egészen 2009 végéig 240 forint/euró a konszenzus, az egyéni előrejelzések széles, 235 és 255 közti sávban szóródnak.

Az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-II) való belépést 2011-re, az euró magyarországi bevezetését 2014-re valószínűsíti a konszenzus.