A parlamenti pártok vezetőinek szerdán adott tájékoztatójában utalt arra, hogy a gazdaságkutató intézetek becslése szerint a deficit a remélt nullszaldóról a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékára fog emelkedni. A néppárti pénzügyminiszter közölte: már most biztosan látszik, hogy az idei évre célként előirányzott 0,2 százalékos hiány nem lesz tartható. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a deficit esetleg az Európai Unió által maastrichti követelményként megszabott 3 százalékos határt is túllépi majd a következő években.

Az utóbbi lehetőség máris vitát váltott ki az újabb közös kormányzásra készülő szociáldemokratákból (SPÖ) és néppártiakból (ÖVP). Werner Fayman, az SPÖ kancellárjelöltje ugyanis kijelentette, hogy nem kell az uniós normát szentírásnak tekinteni, sőt szerinte az EU-tagországoknak meg kellene állapodniuk abban, hogy szükség esetén, átmeneti időre felfüggesztik az előírást. A néppárt vezetője, Josef Pröll ezt a leghatározottabban elvetette, és azt mondta, hogy nem kívánságműsorról van szó: az a kívánatos, hogy a hiány még csak a maastrichti határ közelébe se jusson.

Maga a pénzügyminiszter is amellett érvelt, hogy az ország lehetőleg ne verje magát újabb adósságokba feleslegesen. Mint kifejtette, ő abból indul ki, hogy a deficit a GDP legkevesebb 2,4 százalékára növekszik majd a következő években, de ebbe már beleértendő az adóreform kihatása is, ami hozzávetőleg 2,7 milliárd eurót tesz ki.

Az ellenzéki pártok bírálták a kormányt alkotó SPÖ- és ÖVP-t, szemükre vetve, hogy még a válságos időkben sem képesek félretenni a torzsalkodást. A Zöldek és a két jobboldali-populista párt egyaránt azon a véleményen volt, hogy a pénzügyi krízisre és a fenyegető deficitre való tekintettel hagyják figyelmen kívül a maastrichti követelményt.