szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az átlagos hitelkamatlábak a háztartási szektor esetében összességében stagnáltak, míg a vállalati szegmensben emelkedtek szeptemberben, miközben a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások együttes, szezonálisan igazított nettó hitelfelvétele emelkedett - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken.

A nem pénzügyi vállalati szegmensben az 1 millió euró feletti forinthitelek esetében 35 bázisponttal nőttek a kamatok, míg az 1 millió euró érték feletti euróhiteleknél lényegében nem változtak augusztushoz képest - olvasható az MNB pénteken közzétett közleményében.

A kamatokban jelentős változás októberben várható, hiszen szeptemberben még nem érvényesült a jegybank 300 bázispontos októberi kamatemelése, miként a forint hektikus erősödése sem hatott a pénzpiacon.

A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások új hitelszerződéseinek értéke a szezonálisan igazított adatok szerint összességében nőtt szeptemberben az előző hónaphoz képest.

Az MNB közleménye szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthitelei szeptemberben 52,9 milliárd forint nettó visszafizetést mutatnak. A hitelállomány szeptember végére a szezonálisan igazítatlan adatok alapján 3885,2 milliárd forintra csökkent. A devizahitelek esetében a nettó hitelfelvétel – az előző havi értéket jelentősen meghaladva – 129,6 milliárd forintot ért el. A forint leértékelődése további 104 milliárd forinttal növelte a devizahitel-állomány forintértékét, mely szeptember végére a szezonálisan igazítatlan adatok alapján 3909 milliárd forintra nőtt.

A háztartások nettó hitelfelvételének nagyobb részét kitevő devizahitel-tranzakciók nettó összege az előző havi szintet meghaladva szeptemberben 131,1 milliárd forint volt, a hóvégi záróállomány a szezonálisan igazítatlan adatok alapján 4268,3 milliárd forintra rúgott. A forinthitelek esetében az előző hónapban megfigyelt nettó hiteltörlesztés helyett 1,1 milliárd forint nettó hitelfelvétel jelentkezett. A szezonáisan igazítatlan adatok alapján szeptember végén a lakossági forinthitel-állomány 2611 milliárd forintot tett ki - olvasható a közleményben.

Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok szeptemberi nettó betéttranzakciói a forint esetében 7,2 milliárd forint nettó betétkivonást, a devizánál pedig 2 milliárd forint értékben nettó betételhelyezést mutattak. A háztartások betéteinél az előző hónapban megkezdődött átrendeződés tovább folytatódott a forintbetétek javára. A forintbetét-elhelyezés 44,6 milliárd forint volt, a devizabetétnél pedig már 0,5 milliárd forint nettó betétkivonás volt megfigyelhető.

A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek állománya a hó végén 2.581 milliárd forint, devizabetét-állománya 1436,6 milliárd forint volt a szezonálisan igazítatlan adatok alapján. A háztartások forint- és devizabetét-állománya a hó végén rendre 5417,7 milliárd, illetve 1123,2 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek mérlegfőösszeg százalékában kifejezett külföldi kötelezettségei és követelései növekedtek. A külföldi finanszírozási forrásokra való ráutaltság mértéke 31,31 százalékra nőtt a közlemény szerint.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A 20 milliárdos mentőcsomag kamata 5-6 százalék

Az IMF, az Európai Unió és a Világbank által összeállított 20 milliárd euró összegű hitelkeretet 2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány, a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék, kamata 5-6 százalék,a visszafizetés futamideje 3-5 év - jelentette be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azon a szerdai tájékoztatón, ahol ismertették a pénzügyi mentőcsomag részleteit.

MTI Gazdaság

A Monetáris Tanács 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot

A Monetáris Tanács 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot szerdai rendkívüli ülésén. Piaci elemzők egyértelműen a forint elleni spekuláció kivédésére adott válaszként értékelték a monetáris tanács szerdai döntését. Egyes vélemények szerint azonban a jelenlegi globális hangulatban nem biztos, hogy a lépéssel sikerül tartós eredményt elérni.

MTI Gazdaság

Veres: a GDP 1 százalékkal csökken, a reálbérek 2,7 százalékkal

A Pénzügyminisztérium a pénzpiaci válság nyomán az új költségvetési tervezetet is átdolgozta, amely képviselői módosító indítvány formájában kerül a parlament elé, s amelyben a GDP 1 százalékkal csökken 2009-ben, az infláció 4,5 százalékal nő - mondta Veres János pénzügyminiszter pénteken az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) plenáris ülésén.

hvg.hu Gazdaság

Szalay-Berzeviczy: a világ összeomlik, mi pedig nagy bajban vagyunk

Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.

MTI Gazdaság

Finn pénzügyminiszter: az unió segítsége nem ingyen pénz

A nemzetközi hitelcsomag hatása és a belföldi intézkedések jó kiindulási alapnak tekinthetők ahhoz, hogy Magyarország közeledjen az eurózóna-csatlakozáshoz, amihez azonban mindenképpen teljesíteni kell a kritériumokat - mondta Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter Veres János pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően.

Szabó Zsuzsanna Gazdaság

László Csaba: az IMF-hiteltől még nem kell nagy reformokra számítani

Az IMF-hitelekkel kapcsolatban az az általános vélekedés, hogy a megszorult országgal szemben olyan szigorú követelményeket támaszt a szervezet, amelyek ára legtöbbször gazdasági és szociális regresszió. Nem véletlen, hogy ettől a pénzügyi mentőövtől sokan a már régóta szükségessé vált reformok beindítását várják. László Csaba szerint azonban a jelenlegi helyzetnek nincs ekkora kényszerítő hatása. A volt pénzügyminiszter, aki 1996-ban részt vett az utolsó IMF-megállapodásban, kommentálta a jelenlegi helyzetet.