A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD bejelentette: Thomas Mirow bankelnök a héten levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet jövőre 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez működési területén.

Ez magasabb összeg lenne, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított, és több mint 1 milliárd euróval, csaknem 20 százalékkal haladná meg a jövő évre kidolgozott eredeti finanszírozási tervet.

A banknál közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők –, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót.

Az EBRD bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkentési folyamatát, és a jövőre tervezett finanszírozási többletnek akár a felét is ez a térség kaphatja.

A bank részletek nélkül közölte, hogy a közép-európai országok "külön kérték" az EBRD támogatását, amire a bank "kedvezően reagált".

A bank tavaly 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, és az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott.

Az EBRD tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok - a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok - 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták.

Ebben az országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke.

Thomas Mirow, a bank nyáron hivatalba lépett új, német elnöke azonban a már múlt hónapban is erőteljes hangvételű személyes levélben szólította fel a nyugati országokat a fejlett piacok pénzügyi válsága miatt nehéz helyzetbe került kelet-európai gazdaságok megsegítésére.

Mirow a részvényes kormányoknak küldött akkori felhívásában azt írta: a fejlett piacok "példátlanul felerősödött" pénzügyi válságának átterjedése a kelet-európai térség néhány országában már az eddig elért vívmányokat veszélyezteti. Nem csupán a külső finanszírozásra szoruló gazdaságok, de olyan országok is kifejezetten sebezhetővé váltak a nemzetközi hitelpiaci kondíciók szigorodása miatt, amelyeknek gazdasági alapmutatói az elmúlt években erősödtek, állt az EBRD-elnök levelében.

Az EBRD vezetője e levelében utalást tett arra, hogy a pénzintézet felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Azt írta: az EBRD tisztában van azzal, hogy tőkéje és tevékenysége a jelenlegi helyzetben csak más partnerekkel, köztük kormányokkal és a Valutaalappal együttműködésben hozhat komoly eredményt, a bank ezért létrehozott egy "kommunikációs hálózatot" az IMF-fel az együttműködés fokozása végett.