Inotai András óva intett a demagóg populizmustól, nacionalizmustól, illetve minden olyan programtól, ami a belső kereslet élénkítésére irányul, de nem növeli a versenyképességet. A kutató szerint az exportnak vannak még tartalékai, különösen az új uniós tagországok, valamint Kína, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé. Azonban hozzátette azt is, hogy szerkezeti reformokra, a lakossági megtakarítások növelésére is szükség van, ami viszont társadalmi összefogást feltételez.

A válság új szakasz az EU történetében, de az átalakulás esélyeként kell felfogni - mondta és remélte, hogy a kihívást az EU kormányai megértik és megfelelő válaszokat adnak rá. Nehezményezte, hogy a rövid távú megoldások - a bankmentő csomagok és a pénzügyi stabilizáció érdekében meghozott döntések - mellett csak az utóbbi két-három hónapban kezdtek foglalkozni a pénzügyi válság reálgazdasági hatásaival.

Még mindig nem foglalkoznak azonban eléggé a hosszabb távon jelentkező, szociális következményekkel, és szembe kell nézni azzal is, hogy a válságok kiváló táptalajt teremtenek a "könnyű álmoknak", a demagóg populizmusnak és nacionalizmusnak - mondta. Figyelmeztetett arra is, hogy a globális válság globális válaszokat igényel, összeurópai élénkítő programokra, a monetáris integráció mellett fiskális integrációra is szükség lenne, a nemzeti szinten megragadó programok hatékonysága ugyanis jóval alacsonyabb.

Inotai András az új, európai kihívások közé sorolta a szociális modellek fenntarthatóságát, a szociális kohézió mértékét és társadalmi támogatottságát, valamint a humánpolitikát. Véleménye szerint az EU csak akkor tudja megőrizni világgazdasági pozícióit, ha sokkal nagyobb figyelmet szentel az oktatásra, kutatásra.

Egyetértett az export fontosságával Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti (EP) képviselő is, aki a közös európai fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet, egyben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a közös mentőcsomagot a tagországok elutasították.

Fazakas Szabolcs eredménynek nevezte azonban, hogy legalább egyeztetnek a tagországok saját programjaikról. A recesszió ellen az európai kormányok élénkítő lépéseket dolgoznak ki, ám Fazakas Szabolcs nem hagyott kétséget afelől, hogy minden kormány a saját piacának védelmében hozza meg a döntéseket.

A globalizáció kihívásaira adott egyetlen jó válasznak nevezte az Európai Uniót Ingo Friedrich, az Európai Parlament elnökségének tagja, aki a pénzügyi válsággal összefüggésben hangsúlyozta: a versenyhez egyértelmű szabályok megalkotására van szükség.

A képviselő úgy vélte: a pénzpiaci termékek összetettsége, folyamatos fejlődése miatt gyakran azok sem ismerik a termékeket, akik értékesítik azokat, így azt is kevesen látják, hogy mi történt az elmúlt időszakban pontosan. A következmények azonban egyértelműek: a versenyhez szabályok kellenek, Európának világméretű szabályozást kell kidolgoznia és hozzá kell járulnia a stabilitáshoz - hangoztatta.