© AP

A globális pénzügyi válság rendkívül gyorsan átterjedt a feltörekvő piacokra. Magyarország hamar a nemzetközi figyelem középpontjában találta magát, és a forint összeomlását vagy akár az államcsődöt is előrevetítő vészforgatókönyvek készültek. A bankközi devizapiacok forrásai elapadtak, a finanszírozási költségek megnövekedtek. Mindezek a már meglévő ügyfélhitel-állomány finanszírozását és a jövőbeli kihelyezési lehetőségeket is nagymértékben befolyásolják.

„A pénzügyi válság komoly csapást jelent a bankszektor jövedelmezőségére nézve, de a helyzet korántsem kilátástalan” – vélekedik Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója. „Azok a pénzintézetek, amelyek gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni az új környezethez, képesek lesznek továbbra is nyereségesen működni.”

A bankok ismét sikeresen fognak működni, de valószínűleg a saját tőke magasabb szintje és alacsonyabb megtérülés mellett. A tőkepiacok újra erőre kapnak és megfiatalodnak, de már erősen megváltozott szabályozói környezetben. Mindemellett a jövőben a pénzügyi világra gyanakvással fognak tekinteni a vevők, az üzletfelek és a szabályozók egyaránt. Így a bankokra szigorúbb kockázatkezelés, hatékonyság javítás és átgondoltabb vevőkezelés vár.

A válság nagyságát és hatásait még ma sem lehet pontosan meghatározni, néhány tanulság azonban már levonható. Először is a szabályozók és törvényhozók teljes átláthatóságot fognak követelni a bankok mérlegét illetően – szinte lehetetlen lesz kölcsönöket mérlegen kívül helyezni, és a hitel közvetlenül eladásra történő megteremtése minden bizonnyal szintén nem lesz lehetséges. A tőkeellátottság aránya várhatóan növekszik, és az átlag feletti hozamok elérése még inkább megnehezedik. Az első fizetési részlet és a biztosítékok szabályai szigorodni fognak. A subprime hitelekhez hasonló magas kockázatú és magas jövedelmezőségű üzleteket valószínűleg csak kifejezett elhatárolással lehet folytatni. Bármiféle kreatívnak vagy innovatívnak tekinthető banki termék rosszalló tekintetekkel fog találkozni.

Mindezek azt sugallják, hogy a banküzlet várhatóan kevésbé lesz nyereséges és kockázatos, és sokkal inkább közmű típusú szolgáltatást fog nyújtani. Az új jelszavak a biztonság és a stabilitás lesznek.

Az elmúlt évtized folyamán a bankok jelentősen növelték részesedésüket a világszerte megtermelt vállalati profitokból. A hitelek csökkenő volumene, a kisebb tőkepiaci aktivitás és a továbbra is szűkülő árrés csökkenteni fogja a bankok számára hosszútávon elérhető nyereséget. A megnövekedett tőkemegfelelési mutatókból adódó alacsonyabb hitellel történő finanszírozás tovább csökkenti a bankok jelenlegi nyereségszintjét. A bankok saját tőkére vonatkozó megtérülése a jelenlegi 20 százalékról 10-15 százalékra esik.

A banki iparág mindezidáig ellenállt a globális koncentráció szélesebb trendjének, és kevés a bizonyíték arra, hogy a növekvő konszolidáció a nyereség növekedéséhez vezet. Mindazonáltal a krízis várhatóan iparági egyesülési hullámot fog elindítani az elkövetkező években. Ki lehet használni a konszolidációs hullámból eredő egyesülési és felvásárlási lehetőségeket, és bátorítani lehet a kisebb, kevésbé kockázatos akvizíciókat is. Az életképes stratégiák között szerepelhet a célzott ügyfélszerzés vagy a szelektív terjeszkedés is.

A következő időszakban a kormányok nagybefektetőként aktív szerepet vállalhatnak a bankszektorban is. Ennek során a közösségekkel való kapcsolatok elősegítését fogják szorgalmazni. A jövőben azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek társadalmilag felelősen gondolkodó vállalat képét alakítják ki magukról: erőfeszítéseket tesznek a sebezhető adósok végrehajtásának elkerülésére, megfékezik a vállalati felső vezetés fizetését és bónuszait, valamint lépéseket tesznek, hogy oktassák ügyfeleiket a bankolás szerepéről és kockázatairól.