A dinár árfolyamát a Szerb Nemzeti Bank naponta állapítja meg az előző napi bankközi kereskedés alapján. Eddig az volt a jellemző, hogy nyáron és télen, amikor Nyugat-Európából szabadságra tömegesen hazatértek a szerb vendégmunkások, s magukkal vitt euróikon dinárt vásároltak, megerősödött a szerb valuta, ám idén ez a hatás nem érvényesült.

A téli megnövekedett dinárkereslet is csak ahhoz volt elég, hogy egy euró árát a december eleji 91,6 dinárról január 1-jére 88,8 dinárra nyomja le, s aztán tovább folytatódott a szerb pénz romlása. Egy euró a múlt év augusztusában még csak 75,75 dinárt ért.

Vállalkozók és gazdasági szakértők egy része is bírálja a Szerb Nemzeti Bankot, mert nem védi meg a dinárt, de Radovan Jelasics, az intézmény kormányzója hajthatatlan: ragaszkodik ahhoz, hogy a bank csak a nagyon heves árfolyamváltozások megakadályozása érdekében avatkozzon be, de tartalékainak a dinár védelmében történő feléléséről hallani sem akar. A nemzeti bank csak ebben az évben 254 millió euróért vásárolt dinárt.

Jelasics többször figyelmeztetett rá, hogy ha engedne a valutatartalékok felélése irányába ható, gazdasági rövidlátásból fakadó nyomásnak, azzal kezelhetetlen inflációt szabadítana el, s hosszú távon végleg tönkretenné a szerb gazdaságot. Ezért óvja a bank valutatartalékait, amelyek összege jelenleg 8,1 milliárd euró.

Ahhoz, hogy a dinár "meggyógyuljon", a bankelnök szerint külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, amelynek egyik ösztönzője a privatizáció. Szakemberek ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy Szerbiában - főleg a politikusok hibájából - megrekedt a magánosítás folyamata.