Befektetési tanácsok március elejére
A héten ismét csak lefelé tartottak a részvényárfolyamok. Egyre mélyebbre csúszik a világgazdaság a válságba, és még mindig nem látszik a fény az alagút végén. Már egyes feltörekvő gazdaságok sem képesek növekedést felmutatni, többek között Kína sem. A második világháború óta nem volt erre példa. A körülmények romlanak, már nem igazán van olyan szegmense az értékpapír-piacnak, ahol ne okozott volna komoly veszteségeket a válság. Mire figyeljünk a héten?
A bankszektorra újabb csapást mért, hogy a CitiCorp az állami elsőbbségi részvényeket normál részvényekké alakítja. Ezzel a részvényesi érték jelentősen esett, ami a piaci árazásban is azonnal jelentkezett és közel 50 százalékot zuhant a bank árfolyama. A bankszektor több szereplője sem maradt érintetlen, de a világ összes tőzsdéje is hanyatlásnak indult. Régiónk ismét az érdeklődés középpontjába került, miután a magyar miniszterelnök régiós pénzügyi mentőcsomagjáról szóló javaslatát az EU elutasította. A javaslat a kelet-európai bankszektor megsegítését célzó 180 milliárd eurós csomagról szólt.
A körülmények tehát ismét romlanak, a helyzet egyre nehezebb, így ma már nincs olyan szegmense az értékpapírok világának, ahol a gazdasági válság ne okozott volna komoly veszteségeket.
Devizapiac
Az EUR/USD kereskedésében csökkent a volatilitás, de a dollár erősödő trendje továbbra is meghatározó.
A volatilitás tehát a válságot megelőző szintekhez közelít, miközben a trend egyértelműnek tűnik. Emiatt azt gondoljuk, hogy érdemes EUR/USD eladásokat nyitni (EUR eladás - USD vétel), ahol a korábbi lokális minimum (1,24) lehet az a szint ahonnan kisebb korrekció várható. Ezen a szinten tehát már zárni kell a pozíciókat.
A hazai piacon az átmeneti konszolidáció után újra gyengülést láthattunk, miután kiderült, hogy az EU nem hajlandó euró-százmilliárdokkal segíteni a térség bankszektorát, és az Európai Központi Bank (EKB) is világossá tette, hogy nem védi meg minden áron a feltörekvő kelet-európai országok devizáit. Ez rossz hír, mert korábban azt gondolhatták a befektetők az illetékesek nyilatkozatai alapján, hogy az EU mélyebben elkötelezett keleti tagjaival szemben, mint amennyire hajlandó a zsebébe nyúlni megmentésük érdekében.
A gyors gyengülő trend megtört, de ez csak átmeneti jelenség, mert az árfolyamingadozás újbóli erős emelkedése azt vetíti előre, hogy a forint – és vele együtt a régiós devizák – újra gyors ütemben gyengülhetnek a közeli jövőben. Ebben a trendben megálló, vagy esetleg korlát is lehet a korábbi minimum, de az utóbbihoz már az is kellene, hogy jó hírek, kedvező események befolyásolják a keresztárfolyam alakulását. Sajnos ilyeneket ma nem látunk, így a további gyengülést sem tudjuk kizárni. Ebben a helyzetben kivárást javasolunk addig, amíg a keresztárfolyam el nem éri a korábbi lokális maximumot. Itt már EUR/HUF eladással (EUR eladás – HUF vétel) piacra lehet lépni, de különösen fontos, hogy a STOP-szinteket szigorúan határozzuk meg, 2 százalék körüli mértékre, ám ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy a magas volatilitás miatt kizárjuk a pozíciót, holott a későbbiekben kedvezően alakul a keresztárfolyam. A 2 százalékos STOP azt jelenti, hogy a kötési árunkhoz képest 2 százalékos kedvezőtlen elmozdulás esetén a veszteség minimalizálása érdekében zárjuk a pozíciót az aktuális szinten.
Az egyéb feltörekvő devizákkal a továbbiakban sem érdemes foglalkozni, mivel a volatilitás olyan rendkívüli, hogy az a kockázatokat a korábbiaknál is magasabbra emeli. Egy ilyen befektetés jelenleg a szerencsejáték kategóriájába tartozik.
A fejlett piaci kötvényhozamok vegyesen alakultak, de a trend nem változott: a tízéves amerikai kötvények hozama 30 bázisponttal 3 százalékra emelkedtek, míg a 10 éves bundok (német államkötvények) hozama nem változott, a 3,5 százalékos szinten maradtak. A trend továbbra is a hozamok lassú emelkedése. Ebben változást továbbra sem várunk, így a fejlett kötvények esetében nem ajánlunk befektetéseket.
A hazai kötvénypiacon csökkentek ugyan a hozamok, de a hétfői forintgyengülés még nem árazódott be a kötvénypiaci árakba – legalábbis a fenti grafikonon még nem látható, hogy hétfőn a piaci hozamok miként alakulnak. Minden esetre az már látható, hogy a korábbi maximumok körül megállt a hozamok emelkedése, így aki a múlt héten vásárolt kötvényeket némi nyereséget érhetett el a pénteki adatok alapján. Fontos azonban, hogy amennyiben a forint tartósan 300 fölött marad az euróval szemben, akkor a hozamok további emelkedése várható. Ennek fényében a hazai kötvényeket csak úgy érdemes vásárolni, hogy azt a lejáratig megtartjuk, mivel ma semmi garancia nincs, hogy a futamidő közben nyereséggel lehessen értékesíteni azokat.
A várható makrogazdasági pálya – a legrosszabb szcenárióval számolva is – ugyanakkor azt mutatja, hogy jelentős reálhozamot lehet elérni a magyar államkötvényeken, így továbbra is lassú vételeket javaslunk. Tudjuk, hogy ebben a helyzetben nehezen látható be a kötvénybefektetések haszna, de hosszú távra tervezve ma ez tűnik a legjobb megtérülésű befektetésnek a teljes értékpapír-palettát figyelembe véve. Az egyéb feltörekvők esetében a devizamozgások szélsőségessége okán nem javaslunk vételeket.
Miután hetekkel ezelőtt a fejlett piaci indexek letörték korábbi minimumaikat, nem marad igazi fogódzó a piaci szereplők számára. Közben az egyre rosszabb makrogazdasági hírek is lefelé nyomták az árakat, így nem is csoda, hogy ismét egy veszteséges hetet tudhatunk magunk mögött. A rossz makrogazdasági hírek mellett az AIG biztosító újabb segélyre jelentkezett, miután 60 milliárdos veszteségről számolt be, a CitiCorp részvény-átalakítása a bank részvényeinek újabb esését generálták, Japán újabb nagy esést szenvedett el, de az ázsiai térség egésze is jókora mínuszokat produkált, Európa a saját belső problémáit sem tudja megnyugtató módon rendezni.
Ilyen és ehhez hasonló címszavakkal jelentek meg írások, hírek a nemzetközi sajtóban, így nem csoda, hogy a befektetői hangulat tovább romlott. Ma – technikai alapon – az látszik, hogy a vezető részvénypiacok újabb körülbelül 10 százalékos esést is elszenvedhetnek a héten, ami a kilátások fényében nem is tűnik elvetemült feltételezésnek. Nem meglepetés, hogy ebben a helyzetben továbbra is kivárást javasolunk.
| Ajánlás |
| Állampapírpiac: Hazai kötvények: 5-15 éves lejáratok: gyűjtögetés 2-4 éves lejáratok: gyűjtögetés 0-1 éves lejáratok: tartás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás, belépési pont keresése USA részvények: kivárás,belépési pont keresése Orosz részvények: kivárás Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: Magyar Telekom: gyűjtögetés OTP: vétel (hosszú távra!) Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal). |
Az egyedi részvényeket tekintve, az OTP-t sorozatosan minősítik le a hitelminősítők és a brókerházak, mivel a hazai pénzintézettől drasztikusan romló eredményeket várnak a jövőben. Főleg az a leminősítések oka, hogy a hitelek visszafizetésének problémái a régióban még csak most kezdenek akuttá válni, eddig még nem volt a nemfizetéseknek jelentős hatása a bank eredményére. Ennek hatására a cikk írásának idején – immár nem először – 1500 forint alá esett a részvény árfolyama. Fontos kiemelni, hogy a mai részvényár fundamentálisan nem indokolható, ugyanakkor az eladói nyomás tovább tolhatja lefelé a bankrészvény árát a továbbiakban. Véleményünk szerint az OTP-nek vagy 3000-4000 forint körül van a reális értéke, vagy nem ér semmit, azaz csődbe megy a vállalat. Ebből következik, hogy az OTP részvényeit vételre ajánljuk, de csak olyan mértékben, hogy a befektetett tőke teljes mértékben elbukható legyen, amennyiben tehát csőhelyzet alakulna ki, a részvények értéke ténylegesen lehet nulla, illetve nulla közeli. Amennyiben viszont nem áll elő ilyen helyzet – feltételezésünk szerint ennek a valószínűsége nagyságrendekkel magasabb –, akkor hosszú távon a fent említet 3000-4000 forint lehet az a pont, ahol kiszállhatunk a részvényből. A Magyar Telekomot továbbra is gyűjtögetésre ajánljuk, míg a többi hazai részvény esetében kivárást javasolunk.
A többi részvénypiacon kivárást javaslunk, mivel a már említett 10 százalék körüli fejlett piaci áresés a fejlődő piacokon akár további 20 százalékos eséseket is indukálhat.
Fürjes Szabolcs
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Befektetési tanácsok február végére
A mögöttünk álló napok újabb tőzsdei lejtmenetet hoztak világszerte, amihez régiónk jelentősen hozzájárult. Közben egyre gyakrabban jelennek meg olyan hírek, miszerint a kelet-európai régió nagy bajban van és komoly pénzügyi védőhálóra lenne szükség a megmentésére. Ez a helyzet nemcsak az EU egészére, de a globalizálódott piacon minden egyes részpiac teljesítményére is hatással van. Mire figyeljünk a héten?
Andor László: „Az európai civilizáció jövője a tét”
Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.
Forintos hírek óráról órára
A szakértők a forint mélyrepülésének kezdetén azt mondták, hogy "ilyen még nem volt, senki sem tudja, hogy mi következik". A forint időről időre továbbra is történelmi negatív csúcsokat dönt.
