Tavaly decemberhez képest még tovább csökkent az FBI értéke, amely  közel 10 pontos eséssel jelenleg 114,5 ponton áll. Ezúttal az öt komponensből álló mutatószám minden komponense tovább süllyedt, vagy stagnált.

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen kedvezőtlennek ítélték a válaszadók: 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. Honfitársaink ráadásul a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak lettek: tízből nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban.

A Vásárlási Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés: 15,6 pontos esés után értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb

Az FBI alakulása 2007. március és 2009. március között © Gfk Hungária

Tavaly decemberhez képest még tovább csökkent az FBI értéke, amely  közel 10 pontos eséssel jelenleg 114,5 ponton áll. Ezúttal az öt komponensből álló mutatószám minden komponense tovább süllyedt, vagy stagnált.

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen kedvezőtlennek ítélték a válaszadók: 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. Honfitársaink ráadásul a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak lettek: tízből nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban.

A Vásárlási Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés: 15,6 pontos esés után értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb.

Forrás: Gfk Hungária

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) is tovább csökkent, értéke 2009 márciusában 125,8 ponton áll.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek többsége (86 százalék) a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben.

Az inflációs várakozásokat illetően a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) számít az árak emelkedésére az elkövetkező egy évben. Ez kissé magasabb arány, mint az előző negyedévben (66 százalék), de még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakában mért 91 százalékos arányhoz képest. A megkérdezettek átlagosan 10,2 százalékos inflációval számolnak.

A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozások változatlanul azt mutatják, hogy a megkérdezettek kétharmada az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben.

Az előző időszakhoz képest nem változott a hitelfelvételi kedv: tízből hatan soha sem vennének fel hitelt, egyharmaduk pedig az időpontot nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.

Nem változott számottevően a válaszadók véleménye az előző negyedévhez képest a megtakarításokkal kapcsolatban. A megkérdezettek fele szerint (53 százalék) nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A válaszadók egyötöde (20 százalék) pedig nem rendelkezik megtakarítással.

Továbbra is alacsony a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv: 2009 első negyedévében a válaszadók közel egyharmada szerint nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Ha vásárolnak, leginkább azért teszik, mert szükséges.

A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya stabilan 40 százalék körül mozog, ezzel szemben a lakásuk eladását a válaszadók kevesebb, mint egytizede tartja érdemesnek. (Egy év alatt negyedére csökkent az arányuk). A vásárlás mellett szóló legfőbb érv, hogy jó befektetés, viszont a hitelfelvétel feltételeinek szigorítása jelentősen megnehezíti a lakásvásárlást.