Az MKIK hiányolja a gazdaságélénkítést a válságkezelésben

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Gazdaságélénkítés nélkül nem hozhat tartós eredményt a kormány válságkezelő programja - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

A válságkezelő csomagot megvitatta az MKIK elnöksége, és úgy foglalt állást, hogy a megtett lépések iránya helyes, de gazdaságélénkítő csomaggal kell párosulniuk.

Parragh László szerint nem lehet sikeres a csak a költségvetési egyensúlyra irányuló politika, ha az nem egészül ki gazdaságélénkítéssel. Példaként említette a 2006 őszén indult konvergenciaprogramot, amely megtörte a GDP-növekedés dinamikáját, és többek között ennek is tudható be, hogy a jelenlegi válság legyengült állapotban érte a magyar gazdaságot.

Fontosnak nevezte a bizalom visszaszerzését, amelyet a válságkezelő program célul tűzött ki, hiszen Magyarország a bizalom hiánya miatt 5,5-6 százalék kamatfelárat fizet hitelei után.

A várhatóan 6 százalékos gazdasági visszaesés a legnagyobb a rendszerváltás óta, és nincs tapasztalat arra, hogyan lehet ezt kezelni - mondta.

Aggályosnak tartotta a kamara elnöke, hogy az érdemi intézkedések mellett sok a látszatintézkedés is, és nem látszik, mikor lesz érezhető a gazdaságban az európai uniós fejlesztési források kedvező hatása. Megjegyezte, hogy a 2007-2013. évi II. Nemzeti Fejlesztési Terv nyertes pályázatainak kifizetése 3 százalék alatt van.

A kamara véleménye szerint hosszabb távon az adó- és járulékpolitika belső szerkezeti átalakításánál többet kell tenni a gazdaság versenyképességének javításáért. A vállalkozói szféra jövedelempozícióját 2009-ben várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal, 2010-ben 230 milliárd forinttal javítják a tervezett adó- és járulékintézkedések, viszont a keresletcsökkenés miatti jövedelemkiesés ennek többszöröse lehet.

Tolnay Tibor, az MKIK elnökségi tagja, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint fel kell gyorsítani az uniós források felhasználását, kifizetését. Megítélése szerint az építőiparra jutó mintegy 1800 milliárd forintos forrás felhasználása kitolódik, elsősorban a tenderkiírások bonyolultsága miatt. Utalt arra, hogy az államkincstár több hónapos késésben van az uniós források kifizetésében, és ez elfogadhatatlan.

Gaál József, az MKIK alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a nemzeti ipart kellene erősíteni. Kifogásolta, hogy megszűnt az innovációt felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt, holott a kutatás-fejlesztés, az innováció a válságkezelésben fontos szerepet játszik.

Gaál József elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján a munkahelymegtartásra és munkahelyteremtésre a vállalkozásokat járulékcsökkentéssel kellene ösztönözni a jelenlegi bonyolult pályázati rendszer helyett.