A londoni gazdasági napilap értesülése szerint a múlt hónapban megjelent, 38 feltörekvő gazdaság adatait is tartalmazó globális pénzügyi stabilitási jelentés közzététele után az érintett jegybankok, valamint elemzők és újságírók is megkérdőjelezték a központi tartalékok arányában mért küladósság-rátákat több ország esetében.

A Financial Times szerint az IMF a héten felülvizsgálta az általa közölt számokat. Csehországra például az eredeti jelentésben 236 százalékos tartalékarányos küladósság-ráta szerepelt, amelyet a valutaalap most 89 százalékra módosított.

Az Észtországra becsült rátát a felülvizsgálat nyomán az IMF 210 százalékról 132 százalékra változtatta, Ukrajnáét pedig 208 százalékról 116 százalékra csökkentette.

A Financial Times értesülése szerint Litvánia eredetileg megállapított 425 százalékos küladósság-rátáját szintén újraszámolhatja a pénzintézet, és további országok esetében is módosítások következhetnek.

Az IMF azt közölte a lappal, hogy „a lehető leggyorsabban” közzéteszi honlapján a helyes adatokat, és sajnálja, „ha a hibás számok közlése zavart okozott”.

A szervezet vizsgálja, hogy miként történhettek meg ezek a hibák, és a levont tanulságok alapján módosítja belső eljárási rendjét – írta a Financial Times.

Az IMF szerint Csehország esetében „adatbeviteli hiba”, más országokkal kapcsolatban pedig a rövid távú törlesztési kötelezettségek „akaratlan kettős elszámolása” okozta a tévedést.

A Financial Times szerint a tartalékokhoz mért külső adósság-refinanszírozási igény még a felülvizsgálat után is sokkal magasabb Kelet-Európában, mint például Afrikában, Latin-Amerikában vagy Ázsiában.

Charles Robertson, az ING bankcsoport feltörekvő piacokért felelős londoni főközgazdásza azonban befektetőknek kiadott elemzésében azt írta: a módosítás azt jelenti, hogy Kelet-Európa nem tűnik annyira kockázatosnak, mint amilyennek az IMF eredeti stabilitási jelentésében látszott.