Az új, ötéves - 2014. július 28-án lejáró -, egymilliárd eurós magyar eurókötvény kamata évi 6,75 százalék, másodforgalmazói ára 99,835 százalék, induló hozamfelára az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött 3,95 százalékpont, avagy 4,325 százalékpont a 2014. júliusban lejáró, 4,25 százalékos német Bund fölött, közölték a szervezők pénteken.
Az árazás előtt a hozamfelár célsávja 3,95-4,05 százalékpont volt a szervezők, a Citigroup és az ING Bank szerint. A szervezők "fantasztikus" túljegyzésről számoltak be: 2,9 milliárd euróra volt kereslet a piacon.
A kibocsátást szervező egyik bank, az ING magas besorolású szindikált hitelügyletekért felelős igazgatója, Patrick Wuytens úgy nyilatkozott: az egymilliárd eurós ajánlatot a könyv lezárásáig háromszorosan jegyezték túl, vagyis hárommilliárd eurónyi vételi igény jelentkezett. Ez szupersikeres kibocsátás volt, nagyon jó időzítéssel – tette hozzá.
|
A kötvénykibocsátásoknál az elért hozamot az úgynevezett összehasonlító kamatcsere-hozamhoz (mid-swap) hasonlítják. A kamatcsere olyan határidős ügylet, amelynek során a felek fix kamatot változó kamatra cserélnek meghatározott jövőbeli időpontokban. A referenciahozam, amelyhez a magyar eurokötvény hozamát hasonlították, egy ötéves lejáratú, euróban számított kamatcsereügyletben szereplő fix kamatláb. A kamatcsereügyletet a felek pénzügyi közvetítőn keresztül kötik; a referenciahozamot a közvetítő által kínált vételi és eladási ajánlat felénél - egyfajta középárfolyamon - számítják, erre utal a "mid-swap" elnevezés. |
"Százhetvennél több" intézményi befektető jelezte vásárlási szándékát, és a befektetői kör igen sokszínű volt. Wuytens azonban egyelőre nem közölt részleteket az ajánlatra vásárlási igénnyel jelentkezők kilétéről, így a befektetői kör földrajzi megoszlásáról sem.
Az időzítésről az ING illetékes igazgatója azt mondta: a magyar szuverén adóstörlesztési kockázatra köthető hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása nemrégiben még 6 százalék felett járt, ami "őrült szint" volt, de ez azóta jelentősen szűkült, és a piac most sorolja Magyarországot az "őt megillető helyre".
Március elején még valóban 6,30 százalékos magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon; ez utóbbi az eddigi csúcspont. A magyar CDS-árazások azonban jó ideje ütemesen csökkennek, jelezve a magyar szuverén adósságtörlesztési kilátások piaci megítélésének folyamatos javulását.
A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő cégnél elmondták: a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében 3,312 százalék volt középárfolyamon az aznap délutáni londoni kereskedésben, gyakorlatilag stagnált előző esti 3,307 százalékos New York-i záró után.
A Londonban pénteken kialakult magyar CDS-árjegyzés azt jelenti, hogy jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása egy évre 331 200 euróba kerül a londoni CDS-piacon a kora tavaszi csúcspont időszakában kért 630 ezer euró helyett.
A CMA DataVision pénteki CDS-árazási adatsorából kitűnik, hogy a leggazdagabb, ám súlyos költségvetési gondokkal küszködő amerikai szövetségi állam, Kalifornia piaci adósságtörlesztési megítélése változatlanul gyakorlatilag azonos Magyarországéval: Kalifornia CDS-árazása 3,2660 százalék volt a délutáni londoni kereskedésben.
Arra a kérdésre, hogy a sikeres kibocsátás után Magyarország újból állandó szereplőjévé válhat-e a nemzetközi adósságpiacnak, Patrick Wuytens azt mondta: a mostani kibocsátás egyértelmű jelzés volt arra, hogy Magyarország hozzájut tőkepiaci finanszírozáshoz. Ha egy 1 milliárd eurós ügyletre hárommilliárd eurós lejegyzési igény érkezik, az világosan mutatja, hogy Magyarország "játékban van", tette hozzá.
Díjazza a piac az erőfeszítéseket (Oldaltörés)
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza szerint a kibocsátás sikeréhez az általános kockázatvállalási készség erősödése mellet hozzájárult, hogy Magyarország egyike azon néhány országnak, amelyek a válság közepette is költségvetésük rendbetételén dolgoznak és ezt a piac egyre inkább elismeri.
Arra a kérdésre, hogy a pénteki kötvénykibocsátás sikere nyomán Magyarországnak lehet-e még szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más hivatalos intézmények további pénzügyi támogatására, Sueppel azt mondta: ez továbbra is a globális piaci viszonyoktól függ. Az IMF-finanszírozás az elapadt nemzetközi tőkeáramlás pótlására szolgál, és a valutaalap támogatása "olyan mértékben válhat szükségtelenné, amennyire e tőkeáramlások normalizálódnak". Bármely kedvezőtlen fejlemény esetére "azért nem árt, ha ott az IMF", mondta a londoni befektetési szakértő.
Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza ugyanerről szintén úgy vélekedett, hogy most még korai lenne egyértelműen kizárni az IMF/EU-program meghosszabbításának lehetőségét. A kulcstényező e kérdésben az, hogy a magánforrásokból hozzáférhető finanszírozás bővül-e a következő 6-12 hónapban.
Ugyanakkor Shearing is jó időzítésűnek nevezte a kibocsátást, mondván: a kockázatvállalási hajlam erősödött az elmúlt időszakban, különösen ahhoz képest, "ahol februárban és márciusban voltunk". Ez azt is jelenti, hogy a magyar jegybank (MNB) valószínűleg egyre inkább hajlik majd a kamatcsökkentésre a következő hónapokban, tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az enyhítési ciklus újrakezdését már júliusban, a Capital Economics elemzője igennel választolt, kijelentve: fél százalékpontos csökkentést is lehetségesnek lát az MNB Monetáris Tanácsának e havi ülésén, tekintettel a "viszonylag stabil" forintárfolyamra és a sikeres kötvénykibocsátásra.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője a devizakötvény-kibocsátást fontos lépésnek nevezte a piaci finanszírozáshoz való visszatérés felé. Rámutatott viszont arra, hogy a közel 4 százalékpontos hozamfelár durván négyszerese annak, amit Magyarország a válság előtt fizetett.
Török Bálint szerint a sikeres kibocsátás egyszerre köszönhető annak, hogy kedvező a kormány államháztartási kiigazítási programjának külföldi megítélése, valamint annak, hogy növekvőben van a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. makroelemzője kiemelte: igen kedvező a kötvényt jegyzők összetétele, mintegy 70 százalékos a többségükben német intézményi befektetők aránya, s valamelyest nőtt az amerikai befektetők szerepe is. Suppan Gergely úgy vélte: ha kedvezően alakulnak a világgazdasági tendenciák, tovább nő a befektetők kockázati étvágya, akkor "elképzelhető, hogy megúszhatjuk az IMF hitel meghosszabbítását".
Az ÁKK sem várt ilyen sok ajánlatot (Oldaltörés)
Elégedett a magyar eurókötvény piaci fogadtatásával Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ üzleti vezérigazgató-helyettese, aki a jelentős kereslet mellett a jelentkező befektetők nagy számát emelte ki. Egyetlen dolgot sajnál csak, hogy a devizakötvény méltatlanul háttérbe szorította csütörtöki nagy sikerű belföldi kötvényaukciót.
A kötvény elérte célját, demonstrálta, hogy javult a befektetői megítélés – ez már egy ideje látszik a belföldi állampapír-kereslet fellendülésén –, és a magyar állam külföldön is hozzáfér piaci forrásokhoz, mondta Búzás. Másrészt a kötvénnyel, ahogy szánták, referenciát teremtettek más magyar kibocsátóknak, akik szeretnének kilépni a nemzetközi tőkepiacra.
Benchmark kötvényt hirdettek meg, ami az utóbbi években legalább 1 milliárd eurót jelentett, tért ki a konkrét válasz elől a vezérigazgató-helyettes arra a kérdésre, hogy mekkora összeggel indították a jegyzést. „A kitűzött célokat elértük, az eurókötvény egyébként sem szerepelt a finanszírozási tervben", mondta Búzás arra a kérdésre, hogy a nagy kereslet láttán miért nem emelték meg a mennyiséget. Az ár piaci, tette hozzá arra a kérdésre, hogy nem az ár volt-e az ok, amely a megítélés javulásával tovább csökkenhet.
A vezérigazgató-helyettes kiemelte az érdeklődők nagy számát. "A tavaly nyári eurókötvénynél ugyan még nagyobb, több mint 3 milliárd euró jegyzés érkezett, de a 191 érdeklődő minden eddiginél több, az eddigi csúcs 135 körül volt", mondta.
Megváltozott a befektetők struktúrája is, míg a korábbi kötvények 60 százalékát bankok, főleg németek vették meg, a mostani 75 százalékát alapkezelők. A bankok aránya csupán 13 százalék, 4-4 százalékot pedig fedezeti alapok (hedge fundok), illetve biztosítók vásároltak. A földrajzi rangsor is változott, a vevők 31 százaléka brit, utánuk az egyesült államokbeli befektetők következnek 25 százalékkal, majd a németek és az egyéb eurózóna tagok 16-16 százalékkal, és a közép-európai vásárlók 8 százalékkal.
Az eurókötvényt csütörtökön már azelőtt elindították mielőtt kiderült, hogy a megemelt mennyiségű belföldi kötvényaukciót is háromszorosan túljegyezték, mondta Búzás. Hozzátette, a forintkötvény aukción megjelenő kereslet már hasonlít a néhány évvel ezelőtti békeidőkére.
|
Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke szerint súlyos hiba volt a kibocsátás. Magyarország régen nem vett már fel ilyen drágán hitelt, mint most, az eurókötvény kibocsátása súlyos hiba volt. "Épeszű ember egy ilyen hitelfelvétel után nem ünnepli magát" - fogalmazott a politikus.
Az eurókötvény kibocsátásával Magyarország "méregdrágán" vett fel hitelt – vélekedett a Fidesz politikusa, aki szerint a kormány "presztízskérdést" csinált abból, hogy a piacról vegyen fel hitelt, "kerül, amibe kerül". Varga Mihály úgy gondolta, hogy nem a magyar kormány lépései állították helyre a piaci bizalmat, hanem a nemzetközi helyzet fordult kedvezőbbre.
A gazdaságpolitikus kritizálta a kormány kommunikációját is: "eddig azt mondták, az IMF-hitel azért jó, mert olcsóbb, mint a piaci; most meg azt, hogy bár drágább a piaci hitel, mégis az a kedvezőbb". |
Magyarország elsőként tért vissza
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU közös készenléti hitelkereteiben tavaly ősz óta részesült közép- és kelet-európai országok közül Magyarország az első, amely visszatért a nemzetközi tőkepiacra. A térségből idén eddig április végén Csehország, május közepén Szlovákia, majd május végén Horvátország adott ki eurókötvényt. Az eltérő lejáratok és összegek miatt az összehasonlítás nem lehet közvetlen.
A 2015. januárban lejáró, 750 millió eurós horvát eurókötvény rögzített kamata évi 6,5 százalék, kibocsátási és másodforgalmazói ára 99,675 százalék, induló hozamfelára az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött 3,60 százalékpont volt. Horvátország osztályzata az S&P-nél, a Fitch Ratingsnél és a Moody'snál a megszorításokkal még befektetői sáv alsó szélén sorendben BBB mínusz, BBB mínusz, Baa3, Magyarországé BBB mínusz, BBB, Baa1.
A horvát kötvény kiadásakor a piacon lévő, korábbi magyar eurokötvények hozamfelára hozzávetőleg 4,35 százalékpont volt az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam fölött.
Szlovákia május 14-én kiadott, 2 milliárd eurós, ötéves lejáratú eurokötvényének évi kamata 4,375 százalék, kibocsátási és másodforgalmazói ára 98,387 százalék, induló hozamfelára 1,70 százalékpont volt. Szlovákia hitelminősítői osztályzatai: A plusz, A plusz, A1.
Csehország április 29-én kiadott, ötéves, másfél milliárd eurós eurokötvényének kamata évi 4,5 százalék lett, másodforgalmazói ára 98,839 százalék, induló hozamfelára 1,90 százalékpont volt. Csehország osztályzatai: A, A plusz, A1.