Pichler Ferenc, a pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: a rendelet célja szerint ösztönzést adhat az alapoknak a magyar értékpapírok - állampapír, kötvény, részvény - vásárlására, anélkül, hogy már meglévő devizaalapú eszközeiket értékesítenék.

Az új szabályok értelmében a pénztárak az egyes portfóliók korlátozott részét, a növekedési portfóliók vagyonának 35 százalékát, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, döntően tehát külföldi részvényekben és állampapírokban.

A jogszabályi követelmények megfelelően az idén december 31-ig, illetve - a növekedési portfóliók esetében -  jövő év szeptember 30-ig kell megfelelni.

Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a magyar állampapírpiac likviditását is stabilizálhatják és a hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak az új devizamegfeleltetési szabályok, hiszen a pénztáraknak ezentúl vagyonuk nagyobb részét kell a hazai részvények és államkötvények között allokálniuk.

A devizamegfeleltetési szabályok szerinte minden bizonnyal pozitív hatással lesznek a magyar részvénypiacra, hiszen ha a magánnyugdíjpénztárak több magyar eszközt tartanak a portfólióikban, akkor a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő. A kormányrendelet a szakember szerint nem jelent drámai mértékű korlátozást a vagyonkezelők számára azért sem, mert a jelenleg 8 százalék körüli hozamot biztosító magyar állampapírok versenyképes alternatívát jelentenek a 3-4 százalék körüli hozamot kínáló külföldi államkötvényekkel szemben.

A rendelet pontosítja még azokat a szabályokat, amelyeket a pénztáraknak teljesíteniük kell, ha ügyfelük más pénztárhoz kíván átlépni.