A hivatal előrejelzése szerint a szeptemberrel záruló teljes pénzügyi évben a költségvetés hiánya el fogja érni az 1,8 billió dollárt.

A hiány növekedése részint a bankmentő programokból és az Obama-kormány tavasszal meghirdetett, 787 milliárd dolláros gazdaságösztönző programja időarányos részének elköltéséből, részint a bevételek gazdasági visszaesés okozta csökkenéséből adódik. Csak munkanélküli segélyekre két és félszer annyit költöttek, mint egy évvel korábban, miközben az állástalanok aránya 9,5 százalékos rekordra ért júniusban.

Elemzők szerint a számok azt igazolják, hogy az állami gazdaságösztönzés egyelőre nem túl hatásos, miközben az állami mentőövek költsége és a miatta növekvő államadósság inflációs hatása és a finanszírozás terhe maga is nehezíteni fogja a kilábalást, új feszültségeket gerjesztve a nemzetközi hitelpiacokon is.

Az idei eredeti amerikai költségvetési törvény, amelyet még az előző elnök, George W. Bush idején, tavaly szeptemberben hagytak jóvá, 611 milliárd dolláros hiánnyal számolt. Az amerikai kongresszus költségvetési hivatala tavasszal 11,9-12,3  százalék közötti GDP-arányos államháztartási hiányt jósolt a mostani költségvetési évre az Egyesült Államoknak - a második világháborút követő pár év óta a legnagyobbat -, és 7,9 százalékosat a következő évre. Ennek a hivatal szerint az lesz a következménye, hogy az Egyesült Államok szövetségi közadóssága 2019-re meghaladja a hazai össztermék (GDP) 82 százalékát, és ez - szerinte - csőddel fenyeget.

A nemzetközi hitelminősítők persze nem veszik komolyan az efféle ítéletnapi forgatókönyveket, az elmúlt hetekben rendre jelezték, hogy nincs napirenden az Egyesült Államok lehető legjobb, "AAA" osztályzatú szuverén adósságának leminősítése, azonban az amerikai közadósság növekedése máris érezhető elmozdulásokhoz vezet a nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatrendszerben, nem utolsó sorban a kínai exportpolitika megítélésében.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter júniusi pekingi látogatásakor nagyra értékelte a kínai vezetés "megértését" az amerikai költségvetési politika iránt, cserébe megígérte, hogy a kínai kormány amerikai befektetéseit nem érheti kár, de főleg: hangfogót tett a korábban hagyományos amerikai követelésre, hogy Kína értékelje föl a jüant, kereskedelmi többletének csökkentése végett.

Kína az amerikai államadósság legnagyobb egyedi vásárlója, utolsó adat szerint 768 milliárd dollárja feküdt március végén amerikai kincstárjegyben, és a kínai kormány az utóbbi időben többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a növekvő amerikai költségvetési deficit és a Fed dollárhígító politikája nyomában fenyegető infláció rontani fogja e befektetés értékét. Az amerikai államháztartás hiánya ebben a költségvetési évben, a GDP-hez viszonyított arányát tekintve, várhatóan négyszer nagyobb lesz a gazdaságélénkítés miatt szintén növekvő kínai hiánynál.    

A kínai kormány, a nemzetközi nyomás hatására, 2005 júliusában tette lehetővé a jüan napi lebegtetését, azóta a kínai valuta több mint 20 százalékkal drágult a dollárhoz képest. Ám tavaly nyár óta, éppen az export támogatása végett, a kínai kormány fékezi a jüan erősödését, ezért erőteljesen vásárolja a dollárt, amelyet viszont közvetlenül - árfolyamkockázat nélkül - csak amerikai eszközökbe fektethet. Ezzel segít finanszírozni az amerikai deficitet, és ez most találkozik Washington érdekével.