Csaba László szerint Magyarország gazdasága Németországhoz vagy az EU-hoz hasonló mértékű visszaesést produkál, s számos más egykori mintaországhoz, így a balti államokhoz képest (az utóbbiakban 16-23 százalék közötti a visszaesés) kifejezetten jól áll. 

A jelenlegi előrejelzéseket fenntartásokkal kell kezelni – hívta fel a figyelmet Csaba László. A prognózisok  bizonytalanná váltak, ugyanis a múltban bekövetkezett események ismétlődésén alapulnak. A  válsággal  fordulat következett be a világgazdaságban, ezért – mint  több neves közgazdász figyelmeztetett –  nincsenek támpontok, és a folyamatok előrejelzésének súlyos korlátai vannak.

Mindezek ellenére például a magyar gazdaság teljesítményéről olyan magabiztos kijelentéseket lehet hallani, hogy akár 8 vagy 12 százalék körül lesz a visszaesés az idén. Csaba László szerint egyáltalán nem biztos , hogy a visszaesés eléri ezt a mértéket. A kedvezőtlen adatokkal való  sokkolásnak és vészjóslatoknak azonban veszélyei vannak – figyelmeztetett az akadémikus –, ugyanis a jóslatok könnyen önbeteljesítők lehetnek. 

Az ijesztgetés helyett inkább abból kellene kiindulni, hogy a válság előbb-utóbb véget ér  – vélekedett Csaba László. Tavaly a világgazdaság egészében még növekedett, igaz, szerény mértékben. Az idén biztosan visszaesés lesz – 3-3,5 százalékos –, de jövőre már megint pozitív számokat várnak az elemzők. Sőt, 2011-re már a megelőző 15 évnek megfelelő ütemű gazdasági növekedésre számítanak a nemzetközi szervezetek.  Ezért immár nem a válságkezelés a feladat, hanem annak a kérdésnek a megoldása, hogyan tudunk rákapcsolódni a világgazdaság gyorsuló vonatára. Az igazi veszély ugyanis az, hogy lemaradunk – tette hozzá.

Bár a magyar gazdaság visszaesésének mértéke nem rendkívüli, okai sokkal mélyebbek, mint a világgazdaság bajai. Emiatt a világgazdasági gondok elmúlása nem hozza magával a magyar gazdaság belső problémáinak megoldását, vagyis a világgazdasági fellendülés nem fog minket is magával húzni – mutatott rá Csaba László. A magyar gazdaság saját belső szerkezeti gondjai ezt megakadályozzák. Ennek okai között a működésképtelen államot, a túlzott törvényi szabályozást, illetve a jogbiztonság hiányát, a költségvetés szerkezeti gondjait és az inflációt említette.

A költségvetés Csaba László szerint ugyanolyan bajokkal küzd, mint korábban. A fő gond, hogy nagyon megnőtt az államadósság a gazdaság teljesítményéhez képest. Az előbbi 83 százalékos szintje önmagában nem lenne gond, de mindez az esetünkben nem növekvő, hanem csökkenő teljesítményű gazdaságban jelenik meg.

Csaba László elhibázottnak tartja a kamatcsökkentést is. Véleménye szerint nem lehet kamatot vágni olyan időszakban, amikor az inflációs várakozások emelkednek. Különösen nem lehet ezt tenni egy olyan gazdaságban, amelyik nem érzékeny a kamatok változására (ilyen a magyar is).

A közgazdászprofesszor szerint a problémák megoldására nagyobb esélye van egy "legitim" kormánynak, amelyet a politikai kisebbség elismer, és amelynek van társadalmi elfogadottsága. Rövid távon az adó- és a közteherrendszer passzírozása helyett deregulálással és a jogállamiság megerősítésével lehetne nagyobb mozgásteret teremteni.  A fő baj szerinte az áttekinthetetlen, gyorsan változó, követhetetlen és logikátlan szabályozás. Emellett a korábbi vezetés felelősségének megállapítására, az elszámoltathatóságra is szükség van – szögezte le Csaba László –, a társadalom szerinte enélkül semmilyen változtatást nem fogad már el.

A professzor fontosnak tatrja az euró bevezetésének felgyorsítását, amely feszes költségvetési és monetáris politikát feltételez, valamint a közigazgatás működőképességének és a közbizalomnak a helyreállítását. Hosszú távon a környezeti fenntarthatóságra, a nyugdíjrendszer átalakítására, a területi egyenlőtlenségek kezelésére és az oktatási rendszer javítására kellene hangsúlyt fektetni.

Van megoldás, de tudomásul kell venni, hogy ezek a problémák nem a világgazdaságból jöttek, hanem a magyar gazdaság szerkezetéből adódnak. Könnyű, gyors megoldás nem lehetséges – zárta fejtegetését Csaba lászló. 

Szabó Zsuzsanna