A hipermarketek piaci részesedése 2008 egészében 23 százalék, 2009 első felében pedig 24 százalék volt, míg 2007-ben még elérte a 25 százalékot. Ebben a bolttípusban az intenzív növekedés megtorpanása érthető – vélekedik a GfK –, hiszen bizonyos vásárlóerő alatt célszerűbb kisebb alapterületű üzleteket működtetni. Új piaci belépő közép távon nem várható – jegyzi meg a piackutató cég.

A hipermarketeknél kisebb szupermarketek piaci részesedése a 2008. évi 17 százalékról az idei év első felében 19 százalékra nőtt és 2013-ra várhatóan 22 százalékra emelkedik. Az idei számottevő növekedés mögött a Plus diszkontlánc Spar szupermarketté alakítása áll – fejtette ki a közlemény szerint Kui János, a GfK Hungária szakértője.

A becslések szerint ugyancsak 22 százalék körül lesz a diszkont üzletek piaci részesedése 2013-ban, az első félévi 17 százalék és a múlt évi 18 százalékkal szemben. A csökkenést a Spar-Plus tranzakció okozta.

A kisbolt-láncok 2007 óta folyamatosan 14 százalékot hasítanak ki a tortából, és a részesedésük 2013-ra mindössze egy százalékponttal csökken. Ugyanakkor a független kisboltok piaci részesedése, ami 2008-ban és 2009 első felében is 14 százalék volt, 2013-ra 10 százalékra esik vissza.

A piackutató várakozásai szerint annak ellenére, hogy a válság hatására a fogyasztók előre megtervezett, utazással nem járó, visszafogott fogyasztás mellett döntenek, a lakóhely közeli független kisvállalkozók közül egyre többen határoznak a felszámolás, vagy valamely üzletlánchoz való csatlakozás mellett.

A GfK közleményéből kiderül az is, hogy a kelet-közép-európai országokban középtávon a legintenzívebb fejlődés a diszkontüzlet-láncoknál várható, a hipermarketek piaci részesedése már nem nő számottevően, míg a szupermarketek veszíthetnek a súlyukból.