Bajnai Gordon miniszterelnök ezzel együtt rámutatott: Magyarország óvatosan értékeli a gazdasági válságból való kilábalás kezdeti jeleit, és úgy véli, hogy egyelőre fenn kell tartani az aktív állami válságkezelést.

Az egyetlen munkavacsorából álló találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti pittsburghi csúcsértekezletét készítették elő.

A magyar kormányfő szerint a nemzetközi gazdaságban valódi jelei vannak ugyan a stabilizációnak, de tartani lehet attól, hogy az "elszaladt" állami eladósodás, a törékeny fogyasztói helyzet és a még csak konszolidálódó bankok állapota miatt a kilábalás lassú, elhúzódó, törékeny és visszaesésektől tarkított lesz.

Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a találkozó után szintén azt hangsúlyozta, hogy a kivezető stratégiának azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után.

Bajnai Gordon a G20-értekezlet fő témájával, a nemzetközi pénzügyi reformokkal kapcsolatban kifejtette: azzal egyetért Magyarország, hogy erősíteni kell a bankok nemzetközi felügyeletét, de azzal nem, hogy a válság kellős közepén túlságosan magas tőkekövetelményeket támasszanak a bankokkal szemben a hitelállományhoz képest. Ebben az esetben ugyanis visszafognák a hitelezést, ami károsan hatna a talán lassan kibontakozó gazdasági növekedésre. „Inkább közép-, illetve hosszabb távú tőkeerősítő programot tudunk pártolni" - tette hozzá.

Szintén a bankokkal kapcsolatban a miniszterelnök kitért arra, hogy Magyarország - összhangban az uniós irányelvekkel - már elkezdte előkészíteni azt a törvényt, amely a bankfelügyeletnek több jogosítványt ad, "és éppen tegnap fogadtuk el azt a magatartáskódexet, amely a bankok és a magánügyfelek viszonyát szabályozza, teljesen új módon, sokkal szigorúbban, mint eddig". Magyarország tehát e tekintetben nem vár közös európai álláspontra, hanem elébe megy annak - tette hozzá.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött brüsszeli megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának.

Egyelőre nem világos ugyanakkor, sikerül-e az uniónak ehhez a kockázatmérséklőnek szánt intézkedéshez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztük az Egyesült Államokat is.

Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.

A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek középtávon annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát.

Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU szükség esetén évente akár 7 milliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben.

A kormányfői tanács a záróközleményben sajátjaként említette meg a Európai Bizottság azon számítását, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi 100 milliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez.

Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban kifejtette: egyelőre nincs egységes uniós álláspont, vannak, akik kizárólag szennyezésarányosan osztanák el a terheket, tehát mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. A másik szélsőséges felfogás szerint tisztán GDP-arányosan kellene terheket vállalni, tehát a jómódúbbak fizetnének többet.

Hozzátette: Magyarország álláspontja a két szélsőség között van, azzal, hogy szerinte a gazdasági teherviselő képességnek kell nagyobb arányt képviselnie a két szempont közül.