A tanács úgy véli: 2010-ben az adóbevételek alakulását meghatározó árindexek és a nominális adóalapok is magasabbak lehetnek a kormány előrejelzésénél. A további kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy a hazai kilábalási folyamat nemzetközi környezete rendkívül bizonytalan. A fejlett országok fellendülését – a gyorsan emelkedő állami adósságrátával is összefüggő – súlyos kockázatok övezik, amelyek gátolhatják a hazai gazdaság növekedését, a költségvetés mozgásterét pedig jelentősen szűkíthetik a következő években - fogalmaz a jelentés.

A kormány makrogazdasági előrejelzését és az MKKT számítási módszereit kombinálva az előterjesztésben szereplőnél mintegy 132 milliárd forinttal lenne nagyobb a költségvetési hiány. Ezt azonban nagyrészt ellensúlyozza az a körülmény, hogy az MKKT a költségvetési folyamatok szempontjából kedvezőbb makrogazdasági pályájára alapozta becslését, mint a kormány.

A tanács felhívja a figyelmet, hogy a tervezett költségvetési egyenleget több oldalról is jelentős kockázatok övezik, ezek közé tartozik a többségi állami tulajdonú vállalatok meg nem térített nettó vesztesége (75 milliárd forint). A központi kormányzaton kívül fennáll az önkormányzati szektor nettó eladósodásának veszélye is, ami akár 100 milliárd forintot is elérhet. Ez a tervezettnél jóval nagyobb hiányt okozhat az államháztartás egészében.

Időben előre tekintve pedig a személyi jövedelemadó sávhatárának 2011-től hatályos megemelésének kockázatát emelik ki (170 milliárd forint), amelyre csak az optimista makrogazdasági előrejelzés nyújt fedezetet.

Hangsúlyozzák: a költségvetési politika áttekinthetőségét és hitelességét egyaránt növelné, ha a kormány közzétenné a költségvetési törvényjavaslat készítésének alapjául szolgáló adatokat és módszereket, közöttük azokat is, amelyekre a makrogazdasági előrejelzés támaszkodik.