KSH: az infláció lelassult az elmúlt tizenkét hónapban
A fogyasztói árak 4,9 százalékkal haladták meg szeptemberben az egy évvel korábbit és 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Augusztusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek a megelőző hónaphoz képest, míg az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladták meg. Az elemzők 5,2 százalékos éves inflációt vártak.
A piac 5,2 százalékos éves inflációt várt szeptemberre. Az első kilenc hónapban az árak 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Szeptemberben a 12 havi maginfláció 5,1 százalék, ugyanannyi volt, mint az előző hónapban, a havi 0,1 százalék, viszont emelkedett az augusztusi stagnálás után.
Idén szeptemberben augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek, elsősorban az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség gyümölcs - 7,1 százalékos árcsökkenése következtében. Nőtt azonban az óvodai, bölcsődei étkeztetés költsége 1,7 százalékkal, valamint a sonka, a szárazkolbász, a szalámi, valamint a sertészsiradék ára is emelkedett 1,3-1,4 százalékkal. A KSH adatai szerint a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal a ruházkodási cikkek árai növekedtek, a szezonváltás következtében.
A szeszes italok és dohányáruk ára egy százalékkal tovább nőtt, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében is 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett be, ezen belül a járműüzemanyagok ára egy százalékkal csökkent. A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 20,5 százalékkal drágult a sertészsiradék, míg a tojás 11,1 százalékkal, a párizsi, kolbász 10,0 százalékkal, a szalámi, a szárazkolbász, és a sonka pedig 8,8 százalékkal került többe idén szeptemberben, mint tavaly.
Árcsökkenés következett be az étolaj, a sajt, a tej és a liszt esetében, azonban jelentős mértékben, 23 százalékkal nőtt a cukorkák és a méz ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 6,4 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 10,7 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 8,1 százalékkal nőtt.
Átlag feletti, 5,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében is, ezen belül a szemétszállítás 16,1 százalékkal, a vízdíj 11,7 százalékkal, a csatornadíj pedig 11,6 százalékkal drágult. A színházjegyek 8.5 százalékkal drágultak pedig a szezon csak félig kezdődött meg szeptemberben. A hírközlési szolgáltatások viszont átlagon alul, csak 3 százalékkal drágultak egy év alatt.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 5,7 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül az új személygépkocsik 13,3 százalékkal drágultak, miközben 70 százalékkal csökkentek az eladások, míg használt gépkocsit átlagosan 4,8 százalékkal lehetett olcsóbban vásárolni, mint tavaly. Nőtt a tartós háztartási gépek ára is, 3,6 százalékkal, míg a televíziók, audió-, videó-berendezések és számítógépek ára 3,1 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkek 2,8 százalékos áremelkedése átlag alatti volt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru viszont 6,6 százalékkal drágult. Az Európai Unió 27 tagországában 2009. augusztusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. augusztusban.
Az idényáras élelmiszerek és a szolgáltatások árának csökkenése mérsékelte a szeptemberi inflációt, a júliusi áfaemelés hatása továbbra is elenyésző - mondták elemzők.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője a szeptemberi inflációs adatokat részletezve az idényáras élelmiszerek árának csökkenését emelte ki, valamint az üdülési szolgáltatások árának mérséklődését. Ugyancsak mérséklő hatása volt a benzinár csökkenésének is. Ugyanakkor kellemetlen meglepetésnek nevezte az új személygépkocsik árának kiugróan magas, 2,0 százalékos havi emelkedését. Bebesy Dániel arra számított, hogy a forint erősödése nem drágítja az új autókat. Az általános forgalmi adó július elejei emelése az árak emelkedését indokolná, de a gazdasági válság ezt "ellensúlyozza". A nyáron várt 7-8 százalékos decemberi inflációs előrejelzést lefelé módosították és ehelyett 5,7 százalék körüli rátát várnak - mondta az elemző.
Mint megjegyezte, az inflációs folyamatok hatására, ha semmi nem változik és nem éri külső sokk a forintot, akkor már október végén a 7,5 százalékos jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentése várható, és még az idén további kamatvágást tart valószínűnek. Kovács Mátyásnak, a Raiffeisen Bank elemzőjének kisebb meglepetést okozott a 4,9 százalékos éves inflációs adat. Kiemelte, hogy jelentősen csökkent a szolgáltatások árszintje. Még augusztushoz képest is tovább mérséklődött az idényáras élelmiszerek ára. A ruházati termékek árának emelkedését részben az áfaemeléssel hozta összefüggésbe, és úgy vélte, hogy a kiskereskedők az áraikban érvényesíteni tudták az általános forgalmi adó emelését. Kovács Mátyás megjegyezte: ugyanakkor a nyári kiárusítások vége is áremelést hozott. Decemberre 6 százalék körüli éves inflációt vár.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint már hétfőn legalább 25, de inkább 50 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges és az év hátralévő részében tovább mérséklődik a jegybanki alapkamat.
Londoni elemzők: a vállalatok nem tudják érvényesíteni a nyári áfaemelést
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a magyar vállalatok a jelenlegi gyenge keresleti környezetben képtelenek érvényesíteni a nyári áfaemelést a fogyasztói árakban, és ez az elsődleges magyarázata annak, hogy szeptemberben a várttól ismét jóval elmaradt az inflációs ütem.
Az MTI által a keddi inflációs adatközlés előtt kérdezett nagy citybeli házak zöme 5,2-5,3 százalékra gyorsuló áremelkedést valószínűsített szeptemberre, bár ez nem volt egyöntetű várakozás: akadt londoni elemző, aki megjósolta a további lassulást. A múlt havi inflációs számok ismeretében Christine Li, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző és előrejelző részlegének (Moody's Economy.com) európai felzárkózó piaci közgazdásza - aki előzetesen szintén 5,2 százalékos éves áremelkedést jósolt - "meglepetésnek" nevezte a szeptemberben mért újabb lassulást. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy "nem sok ment át" a júliusi adóemelésekből a végfogyasztói szinten érvényesülő árszintbe, jóllehet az adóintézkedés a fogyasztói kosár összetevőinek 85 százalékát érintette.
Christine Li szerint a magyar vállalati szektor nem tudta továbbhárítani a fogyasztóra az áfaemelést, tekintettel a "nagyon gyenge" hazai keresletre. A cégeknek azonban így máshol kell takarékoskodniuk költségeiken, és ez további elbocsátásokat, illetve alacsonyabb bérszintet jelenthet - vélekedett a Moody's londoni közgazdásza. A szakértő ebben a környezetben további ütemes pénzügypolitikai enyhítést vár: előrejelzése szerint a magyar jegybank az idén még 1,00 százalékponttal, jövőre pedig további 1,00 százalékponttal csökkenti alapkamatát, amely így 2010-ben 5,5 százalékra süllyedne.
Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza az MTI-nek szintén azt mondta, hogy az áfaemelés hatása alig érződik a fogyasztói árakban. Shearing kiemelte: hasonló jelenség játszódott már le az év elején is, amikor a forint erős eladási nyomás alatt volt. Az akkori árfolyamgyengülésnek sem volt "nagyon drámai" inflációs átszűrődő hatása, inkább csak a dezinfláció üteme lassult. Már ennek is az volt az oka, hogy az importáló vállalatok nem tudták áthárítani fogyasztói szintre a magasabb importárakat - mondta a Capital Economics londoni elemzője.
Shearing szerint azonban ez önmagában nem okoz feltétlenül elbocsátásokat a vállalati szektorban, mivel a beszerzési oldali árinfláció és a béremelési nyomás is rendkívül alacsony. A vállalati profitmarzsokra nyilván lesz hatása annak, hogy a cégek nem tudják teljes mértékben érvényesíteni a költségemelkedéseket az árakban, de vannak ezt ellensúlyozó tényezők is - hangsúlyozta a szakértő.
A pénzügypolitikai kilátásokról szólva a Capital Economics londoni elemzője közölte: jövőre 5 százalékos MNB-kamat mélypontot valószínűsít.
Idén szeptemberben augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek, elsősorban az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség gyümölcs - 7,1 százalékos árcsökkenése következtében. Nőtt azonban az óvodai, bölcsődei étkeztetés költsége 1,7 százalékkal, valamint a sonka, a szárazkolbász, a szalámi, valamint a sertészsiradék ára is emelkedett 1,3-1,4 százalékkal. A KSH adatai szerint a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal a ruházkodási cikkek árai növekedtek, a szezonváltás következtében.
A szeszes italok és dohányáruk ára egy százalékkal tovább nőtt, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében is 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett be, ezen belül a járműüzemanyagok ára egy százalékkal csökkent. A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 20,5 százalékkal drágult a sertészsiradék, míg a tojás 11,1 százalékkal, a párizsi, kolbász 10,0 százalékkal, a szalámi, a szárazkolbász, és a sonka pedig 8,8 százalékkal került többe idén szeptemberben, mint tavaly.
Árcsökkenés következett be az étolaj, a sajt, a tej és a liszt esetében, azonban jelentős mértékben, 23 százalékkal nőtt a cukorkák és a méz ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 6,4 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 10,7 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 8,1 százalékkal nőtt.
Átlag feletti, 5,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében is, ezen belül a szemétszállítás 16,1 százalékkal, a vízdíj 11,7 százalékkal, a csatornadíj pedig 11,6 százalékkal drágult. A színházjegyek 8.5 százalékkal drágultak pedig a szezon csak félig kezdődött meg szeptemberben. A hírközlési szolgáltatások viszont átlagon alul, csak 3 százalékkal drágultak egy év alatt.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 5,7 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül az új személygépkocsik 13,3 százalékkal drágultak, miközben 70 százalékkal csökkentek az eladások, míg használt gépkocsit átlagosan 4,8 százalékkal lehetett olcsóbban vásárolni, mint tavaly. Nőtt a tartós háztartási gépek ára is, 3,6 százalékkal, míg a televíziók, audió-, videó-berendezések és számítógépek ára 3,1 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkek 2,8 százalékos áremelkedése átlag alatti volt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru viszont 6,6 százalékkal drágult. Az Európai Unió 27 tagországában 2009. augusztusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. augusztusban.
Az idényáras élelmiszerek és a szolgáltatások fékezték az inflációt (Oldaltörés)
Az idényáras élelmiszerek és a szolgáltatások árának csökkenése mérsékelte a szeptemberi inflációt, a júliusi áfaemelés hatása továbbra is elenyésző - mondták elemzők.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője a szeptemberi inflációs adatokat részletezve az idényáras élelmiszerek árának csökkenését emelte ki, valamint az üdülési szolgáltatások árának mérséklődését. Ugyancsak mérséklő hatása volt a benzinár csökkenésének is. Ugyanakkor kellemetlen meglepetésnek nevezte az új személygépkocsik árának kiugróan magas, 2,0 százalékos havi emelkedését. Bebesy Dániel arra számított, hogy a forint erősödése nem drágítja az új autókat. Az általános forgalmi adó július elejei emelése az árak emelkedését indokolná, de a gazdasági válság ezt "ellensúlyozza". A nyáron várt 7-8 százalékos decemberi inflációs előrejelzést lefelé módosították és ehelyett 5,7 százalék körüli rátát várnak - mondta az elemző.
© MTI-eco |
Mint megjegyezte, az inflációs folyamatok hatására, ha semmi nem változik és nem éri külső sokk a forintot, akkor már október végén a 7,5 százalékos jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentése várható, és még az idén további kamatvágást tart valószínűnek. Kovács Mátyásnak, a Raiffeisen Bank elemzőjének kisebb meglepetést okozott a 4,9 százalékos éves inflációs adat. Kiemelte, hogy jelentősen csökkent a szolgáltatások árszintje. Még augusztushoz képest is tovább mérséklődött az idényáras élelmiszerek ára. A ruházati termékek árának emelkedését részben az áfaemeléssel hozta összefüggésbe, és úgy vélte, hogy a kiskereskedők az áraikban érvényesíteni tudták az általános forgalmi adó emelését. Kovács Mátyás megjegyezte: ugyanakkor a nyári kiárusítások vége is áremelést hozott. Decemberre 6 százalék körüli éves inflációt vár.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint már hétfőn legalább 25, de inkább 50 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges és az év hátralévő részében tovább mérséklődik a jegybanki alapkamat.
Londoni elemzők: a vállalatok nem tudják érvényesíteni a nyári áfaemelést
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a magyar vállalatok a jelenlegi gyenge keresleti környezetben képtelenek érvényesíteni a nyári áfaemelést a fogyasztói árakban, és ez az elsődleges magyarázata annak, hogy szeptemberben a várttól ismét jóval elmaradt az inflációs ütem.
Az MTI által a keddi inflációs adatközlés előtt kérdezett nagy citybeli házak zöme 5,2-5,3 százalékra gyorsuló áremelkedést valószínűsített szeptemberre, bár ez nem volt egyöntetű várakozás: akadt londoni elemző, aki megjósolta a további lassulást. A múlt havi inflációs számok ismeretében Christine Li, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző és előrejelző részlegének (Moody's Economy.com) európai felzárkózó piaci közgazdásza - aki előzetesen szintén 5,2 százalékos éves áremelkedést jósolt - "meglepetésnek" nevezte a szeptemberben mért újabb lassulást. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy "nem sok ment át" a júliusi adóemelésekből a végfogyasztói szinten érvényesülő árszintbe, jóllehet az adóintézkedés a fogyasztói kosár összetevőinek 85 százalékát érintette.
Christine Li szerint a magyar vállalati szektor nem tudta továbbhárítani a fogyasztóra az áfaemelést, tekintettel a "nagyon gyenge" hazai keresletre. A cégeknek azonban így máshol kell takarékoskodniuk költségeiken, és ez további elbocsátásokat, illetve alacsonyabb bérszintet jelenthet - vélekedett a Moody's londoni közgazdásza. A szakértő ebben a környezetben további ütemes pénzügypolitikai enyhítést vár: előrejelzése szerint a magyar jegybank az idén még 1,00 százalékponttal, jövőre pedig további 1,00 százalékponttal csökkenti alapkamatát, amely így 2010-ben 5,5 százalékra süllyedne.
Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza az MTI-nek szintén azt mondta, hogy az áfaemelés hatása alig érződik a fogyasztói árakban. Shearing kiemelte: hasonló jelenség játszódott már le az év elején is, amikor a forint erős eladási nyomás alatt volt. Az akkori árfolyamgyengülésnek sem volt "nagyon drámai" inflációs átszűrődő hatása, inkább csak a dezinfláció üteme lassult. Már ennek is az volt az oka, hogy az importáló vállalatok nem tudták áthárítani fogyasztói szintre a magasabb importárakat - mondta a Capital Economics londoni elemzője.
Shearing szerint azonban ez önmagában nem okoz feltétlenül elbocsátásokat a vállalati szektorban, mivel a beszerzési oldali árinfláció és a béremelési nyomás is rendkívül alacsony. A vállalati profitmarzsokra nyilván lesz hatása annak, hogy a cégek nem tudják teljes mértékben érvényesíteni a költségemelkedéseket az árakban, de vannak ezt ellensúlyozó tényezők is - hangsúlyozta a szakértő.
A pénzügypolitikai kilátásokról szólva a Capital Economics londoni elemzője közölte: jövőre 5 százalékos MNB-kamat mélypontot valószínűsít.