Kuneva elmondta, hogy az uniós kormány megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet végeztek, amelynek során a vásárlók EU-szerte egy 100 népszerű termékből álló lista elemeit – köztük fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat – próbálták megvásárolni külföldi szolgáltatóktól. Összesen több mint 11 000 próbarendelést adtak le. Ennek alapján megállapították, hogy uniós átlagban a határokon átnyúló tranzakciók 60 százalékát nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot. A fogyasztók legkevésbé Lettországból, Belgiumból, Romániából és Bulgáriából tudtak külföldön vásárolni, Magyarországon az uniós átlagnak megfelelő mértékben, valamivel 40 százalék fölött volt esély a sikeres vásárlásra.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a polgárok számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek legalább felét (Magyarországon pontosan 50 százalékát) 10 százalékkal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon (a szállítási költséggel együtt). A keresett termékek felét (Magyarországon 44 százalékát) pedig nem lehetett belföldi weboldalon megtalálni, ezeket kizárólag valamelyik másik tagállamban lehetett csak elérni.

Kuneva úgy vélte, hogy a kutatás eredményei megdöbbentőek. „Immár konkrét tények és számok mutatják, hogy a fogyasztók számára mennyire nem működik az európai egységes piac az online kiskereskedelem terén. A hatalmas európai piacon a fogyasztótól csupán egyetlen egérkattintásnyira kellene lenniük a jobb ajánlatoknak és a nagyobb termékválasztéknak. Ehhez képest a valóságban a vásárlók jórészt még mindig az országhatárok közé vannak szorítva” – tette hozzá a bolgár biztos.

Az interneten lebonyolított uniós kereskedelem értékét 2006-ban 106 milliárd euróra becsülték. Tavaly az EU kiskereskedőinek már 51 százaléka értékesített online módon. Miközben 2006 és 2008 között az interneten vásárló európai fogyasztók aránya 27 százalékról 33 százalékra nőtt, a kereskedőknek csupán 21 százaléka értékesített a határokon túlra.

Brüsszel javaslatokat is tett a helyzet javítására. Ezek közül Kuneva kiemelte az egyszerű, egységes jogrendszer létrehozását az EU fogyasztói számára, az internetes söprögetéseket (sweep), hogy vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, valamint a határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítését, egyebek között az áfa, az újrahasznosítási díjak és a szerzői jogdíjak vonatkozásában.