szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A természettudomány szolgai másolása törvényszerűen vezet az emberi viszonyok és a gazdaság félreértéséhez, és akár a jelenlegihez hasonló válsághelyzeteket idézhet elő – hangsúlyozta Soros György hétfőn a Közép-európai Egyetem szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában.

Soros György szerint a társadalomtudomány és különösen a közgazdaságtan még mindig nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy megfigyelőként nem tudunk elvonatkoztatni saját helyzetünktől, így ítéleteinkkel és várakozásainkkal magunk is alakítjuk a valóságot, amelyet elemzünk – legyen szó a pénzpiacok eseményeiről vagy a társadalmi jelenségekről.

A magyar származású milliárdos úgy véli, ha nem látjuk be a valóság megismerésének korlátait, az könnyen elvezethet az olyan végső igazságot hirdető társadalmi berendezkedésekhez is, mint a kommunizmus, a fasizmus vagy a nemzeti szocializmus. A filantróp szerint kételkedés nélkül nem juthatunk el a bizonyossághoz. Az ideológiák ugyanis abban a hamis szerepben tetszelegnek, hogy birtokukban van az egyedüli üdvözítő, végső igazság, de ez nem így van – mutatott rá filantróp.

Soros György
© Stiller Ákos
A valóság torz értelmezése a további torzítás irányába hat – különösen igaz ez az információhiányos közegben tökéletlenül működő piacokra. Soros példaként a legutóbbi pénzügyi válságért felelős „buborékokat” hozta fel, amelyek kialakulásában nagy szerepe volt a trendek félreértelmezésének, valamint a valóság hibás magyarázatának.

Az üzletember szerint a tavalyi pénzügyi válság az általa kidolgozott reflexivitás elméletével is nagyon jól leírható, amelyben nem csak a valóságnak, de az emberek valóságról, pénzpiacokról, befektetésekről alkotott elképzeléseinek is igen fontos szerepe volt.

Soros szerint a válság kialakulása természetes következménye annak, hogy a szereplők nem a megfelelő megközelítést alkalmazzák a piacokra. A mai uralkodó közgazdaságtan tévedése, hogy a piacok egyensúlyra törekednek, ez ugyanis egy szélsőséges és ritka esete bármely rendszernek, így a pénzpiacoknak is. A rendszerek egészen másként viselkednek az egyensúlyhoz közeli állapotban, mint attól távol – fogalmazott Soros.

Emellett a közgazdászok nem hajlandók kellő fontosságot tulajdonítani az emberi bizonytalanságnak sem, az egyensúly hamis látszata pedig hozzájárul a pénzügyi "buborékok" kialakulásához. Ráadásul a pénzügyi jelenségek magyarázata általában olyanoktól származik, akik érdekeltek benne, ezért szubjektív szempontból tekintenek a vizsgált eseményekre – mondta Soros.

Általában véve Soros szerint az emberek arra törekednek, hogy megértsék és megváltoztassák a világot, e két nézőpont azonban ellentmond egymásnak. Ha például azzal a szándékkal közelítünk a világhoz, hogy megváltoztassuk, akkor nem tudunk róla elfogulatlanul objektív képet alkotni. Soros többek között emiatt gondolja, hogy a társadalomtudományokat, köztük a közgazdaságtant is, az alapján kellene megítélni, hogy mennyire gyakorol kedvező hatást a társadalom formálására és nem az alapján, hogy mennyire ad objektív képet a világról.

Soros öt napos előadássorozata
A pénzember az általa alapított Közép-európai Egyetem szervezésében öt napon át tart előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián többi között a pénzpiacokról, a tavaly kirobbant pénzügyi válságról, a nyílt társadalomról és a jövő lehetőségeiről, továbbá Kína változó szerepéről a világban.

Sz. Zs.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!