Jean-Pierre Pagé, a párizsi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) gazdasági elemzője a lapnak elmondta, hogy miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokat szigorú ellenőrzés alatt tartja Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), szigorú pénzpolitikát is folytatnak: a balti államokat leszámítva a kelet-európai országokban az államháztartási hiány átlagosan 5 százalék körül mozog, a térség államadóssága pedig nem haladja meg a 30 százalékot.

Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody's-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.

A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel , "ennyire jól fogja magát tartani" a válságban.

Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat.

A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott - emlékezetett a Le Figaro.

A válság másik negatív hatása - tette hozzá a lap - a magánszektor nagy devizahitel állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében - amiről nem kíván lemondani - jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni - írta a Le Figaro.